Zöld építészet

Összetett szerkezet szemlélteti a bambuszépítészet potenciális lehetőségeit

A Vinpearl projekt a Grand World Phu Quoc fogadóépülete, amely a grandiózus Phu Quoc United Center otthona. Az ügyfél arra kérte a VTN Architects-t, hogy egy olyan bambusz épületet hozzon létre, amely megtestesíti a vietnami kultúrát, és a turisták vonzása érdekében az egész komplexum szimbólumává válik.

A Phu Quoc United Center egy több mint 1000 hektáros területen, lenyűgöző érintetlen természetet átölelő Gyöngy-sziget északi részén található, mint a szórakozás – felfedezés – vásárlás – kikapcsolódás helye Vietnamban, ahol szüntelen Las Vegas-i stílusú partik, az Ibizán gyakran megfigyelhető végtelen tengerparti fesztiválok és a Jeju-hoz hasonló prémium üdülőhelyi élmények várják a látogatókat.

A projekt léptéke hatalmas, az épület maga 1460 négyzetméteres. A követelményeknek megfelelően az építésziroda egy egyedi bambuszszerkezetet hozott létre, amelyet a vietnami kultúra inspirált; a lótusz és a bronzdob, két hagyományos vietnami szimbólum, a bambuszrács sűrű rétegeibe vésve. Környezetvédelmi szempontból a projekt energiahatékony, természetes és alacsony költségű fenntartható anyagok felhasználásával készült (mind a tervezés, mind az építés során); a bambuszszárak összekötéséhez csak köteleket és bambusz tüskéket használnak. Nem építettek be mesterséges légkondicionálót, és a mesterséges világítás szükségességét is a lehető legkisebbre csökkentették.

A Vinpearl projektje mindenekelőtt egy épület, amely hatalmas mennyiségű bambuszból áll; pontosan 42 000 bambuszrudat használtak fel. Maga a bambuszépítés folyamata is egyedülálló. A csatlakozási rendszer kihívást jelentett, mivel számos építési rendszert alkalmaztak. A szerkezeti rendszer íveket, kupolákat és rácsrendszereket kombinál, amihez szükség volt a tudásra, hogy hogyan lehet a bambuszt különböző szerkezeti formákhoz felhasználni.

A términőség egyedülálló, mert bár a szerkezet összetett és sűrű rétegei egymáshoz kapcsolódnak, a terület mégis nagyon nyitott és átlátható. A rácsrendszer biztosítja a természetes szellőzést, és az egész szerkezeten átívelő íves járda összeköti a belső és a külső tereket. Ez a nyitottság és átláthatóság lehetővé teszi az oldalról és a tetőn lévő nyílásokon keresztül történő természetes megvilágítást is. A bambusz természetes színe mellett a fény gyönyörűen áramlik a belső térben, és meleg és hangulatos légkört teremt, annak ellenére, hogy a szerkezet a légáramlás szempontjából nyitott.

A Vinpearl Phu Quoc projektje ideális a bambusz építészetben rejlő lehetőségek és eredetiség szemléltetésére; a projekthez kizárólag természetes anyagokat használtak, vegyszeres kezelés nélkül, összesen 42 000 bambuszszár felhasználásával. A végeredmény rendkívül energiahatékony, alacsony karbantartási igényű és fenntartható.

Bambusz, mint megújuló, fenntartható alapanyag

A bambuszt napjainkban számos luxus és értékes árucikk előállítására használják. A múltban papír és hangszerek előállítására használták, az építészetben Ázsia-szerte, a Fülöp-szigetektől egészen Japánig jelenleg is alkalmazzák. Mivel a bambusz egy megújuló erőforrás, alkalmazása, ahol csak lehetséges, egy újabb módja annak, hogy könnyedén segítsük a környezetet.

A bambusz részben azért megújuló erőforrás, mert rendkívül gyorsan nő. Összehasonlítva a többi fa és növény többségével, amelyekből értékes rostokat gyűjtünk, a bambusz gyorsabban nő, mint bármelyikük. A bambusz egy fásszárú fűféle, amely meleg, nedves éghajlaton nő, különösen Dél-Ázsiában. Feljegyzések szerint 24 óra leforgása alatt akár 39 centimétert is képes nőni – ez óránként több mint egy centimétert jelent! A fák többsége, amelyekből a fát bútor, papír stb. előállításához kitermelik, 20 és 120 év között van, mire elérik a kellő érettséget. A bambusz ezzel szemben a kezdeti hajtás után mindössze két év után készen áll a betakarításra. A bambusz gyors növekedése annak tulajdonítható, hogy valójában fű, nem pedig cserje vagy fa.

Annak szemléltetéséhez, hogy a bambusz mennyire megújuló erőforrás, az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy a bambusz fenntartható erőforrás, ha összehasonlítjuk a gyapottal. Évente több mint 256 Gm3 (egy köbgigiméter 1 milliárd köbméter víznek) vizet használnak fel világszerte csak arra, hogy elegendő gyapotot termeljenek a ma népszerű pamuttermékek előállításához. A bambusznak mindössze harmadannyi vízre van szüksége, mint a gyapotnövénynek a növekedéshez. A legérdekesebb az egészben azonban az, hogy a bambusznak általában nincs szüksége öntözésre vagy műtrágyára a növekedéshez. A gyapot termesztéséhez viszont a világ rovarölő szereinek körülbelül 25%-át és a világ növényvédő szereinek 12%-át használják fel, és a világ termőterületének mindössze 3%-án termesztik. Lényegében a bambusz kevés öntözéssel, növényvédő szerek és műtrágya nélkül termeszthető – így a bambusz többek között textilipari felhasználás szempontjából is kiváló növény.

A bambusz betakarítása nem okoz talajeróziót, ellentétben a legtöbb betakarított növénnyel mivel a gyökérrendszer érintetlenül marad, és így a bambusz újra tud nőni, és ugyanannak a gyökérrendszernek a segítségével újra készen áll a betakarításra. Ráadásul egy bambuszerdő, amely ugyanolyan méretű, mint egy fákból álló liget, 35%-kal több oxigént termel, mint a fák. A több termelt oxigén kevesebb globális felmelegedést és egyéb környezeti problémát eredményez. A bambusz emellett évente 70%-kal több szenet köt meg, mint az azonos méretű fák, ami nyilvánvalóan a bambusz nagyon alacsony szénlábnyomának felel meg – a szénlábnyom valójában negatívnak tekinthető, mivel a növény valóban eltávolítja a szenet a környezetből.

A bambusz, mint megújuló nyersanyag tehát hatalmas potenciállal, és végtelen felhasználási lehetőségekkel rendelkezik, számos ipar, köztük az építőipar számára.

Forrás: www.kp.hu

Tags

Related Articles

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Back to top button
Close