Faszerkezetű házakSzakmai cikkek

Faszerkezetű építmények 10 előnye – 1. rész

A Fa szerkezetű építkezés, rohamosan terjed! A miértre az alábbi cikksorozatban kapunk választ!

Ebben a cikkben képzeletben eljátszadozunk a faszerkezetű építmények előnyének felvázolásával és a részletek hangsúlyozásával. Ez a cikk nem kizárólag faszerkezetű házakra vonatkozik, hanem a tervezésben és az építésben használt fával is. A fa csodálatos anyag: remélhetőleg egyetértenek majd cikkünk megállapításaival!

Ebben a cikkben képzeletben eljátszadozunk a faszerkezetű építmények előnyének felvázolásával és a részletek hangsúlyozásával. Ez a cikk nem kizárólag faszerkezetű pénzügyi tanácsadás házakra vonatkozik, hanem a tervezésben és az építésben használt fával is. A fa csodálatos anyag: remélhetőleg egyetértenek majd cikkünk megállapításaival!

1.  Kivételes szigetelés és energiatakarékosság

Néhány építőanyag – mint acél és más szervetlen anyag -, ami nem éghető, hő hatására kitágul, miáltal meggyengíti a szerkezetet, és az akár egészséges életmód össze is omolhat. A fa majdhogynem ellenkező módon reagál ilyen hatásra. Felmelegítve (természetesen nem szélsőségesen, gyulladási hőmérsékletre) a fa megszárad, és adott esetben még keményebbé is válik.

Tegyünk itt összehasonlítást. Az üveg a hőt 23-szor gyorsabban vezeti a fánál, a márvány 90-szer, az acél 1650-szer és az alumínium döbbenetes módon 7000-szer gyorsabban.

Ez az összehasonlítás azt jelenti, hogy a fa esetén kevesebb hő “szökik” el a lakásból. Ha azt akarjuk, hogy a meleg (vagy a hűvös levegő) a lakásunkban maradjon, és kevesebbet kívánnánk költeni fűtésre (vagy hűtésre), a fa sokkalta jobb választási lehetőség téglával, betonnal vagy kővel szemben. Más építőanyaggal összehasonlítva a fa a szigetelés sztárja!

Röviden:

Fa alkalmazásával a fűtési számla mérsékelhető, és faváz szerkezete az építmény szerkezeten belül ellenálló.

Tény:

A fa tulajdonképpen kismértékben kitágul a levegő nedvességtartalmának változásával, ugyanakkor ez a körülmény nem befolyásolja építészeinket még szélsőséges éghajlati körülmények közepette sem, hogy fát használjanak.

2.  Gyors építkezés – költségtakarékosság

“Az emberek szeretnek fát aprítani. Ebben a tevékenységben azonnali eredményt látnak” – mondotta egy alkalommal Albert Einstein. Úgy néz ki, hogy a fején találta a szöget. Az emberek valóban szeretik a gyorsan elérhető eredményt, és pontosan ez az, amit a fa kínál!

Néhány faszerkezetű házat gyártó cég 100 m2 alapterületű faházat tud a helyszínen 7 nap alatt megépíteni. Képzeljük el, hogy valaki Floridában elmegy 2 heti nyaralásra, aztán visszatérve azt látja, hogy új ház nőtt ki a szomszéd kertjéből. Én mondom Önöknek, a fa csodálatos!

Téglával, kővel vagy betonnal összehasonlítva a faszerkezet biztosan időtakarékos megoldás, és ezzel együtt munkamegtakarítással is jár. Ez különösen szigorú időjárási feltételek közepette alkalmazható, mint heves esőzés, havazás és jeges viszonyok, ahol a faszerkezet megépítését akadály nélkül folytatni lehet. Ezt mondta egy építész barátom is, aki faszerkezetű építményrészeket épít be, mivel az ilyeneket könnyebbek, mint tégla, beton vagy acélkeretet (ezzel kapcsolatosan ne érezzenek semmiféle visszafogottságot, amikor a kommentjeikben hozzászólnak majd a témához, hogy biztos lehessek ebben az állításban).

A favázas házak esetén könnyű változtatni építési folyamat közben és utána, és azért is, mert a faanyag könnyű beépíthetősége, sokféle rugalmas alkalmazása és költséghatékonysága népszerűvé és olcsóvá teszi ezt a megoldást. A szigetelt betonelemekből készülő lakások (ICF) költségesek lehetnek, problémásak és időigényesek, ha utólagos alakítás során meg kell változtatnunk őket.

3.  Környezetkímélő

A zöld gondolkodás uralja mindennapjainkat, így aztán ebben a cikkben is nagy szerepet játszik. Fából készült házak fenntarthatók, megújíthatók és környezetkímélők. Tudják-e, hogy a faszerkezet anyaga megköti, és tárolja a légkör széndioxidját, és az ilyen fa – még ha a helyszínre szállítása figyelembe vételre kerül is – szén-semleges (voltaképpen ez az egyetlen szén-semleges építőanyag).

Tény:

Az építőiparban felhasznált fa minden m3-re vetítve 0,8 t szén kibocsátás takarítható meg, ezért ha egy lakás 20 m3 fát igényel, ezáltal szénben 16 t-nyi megtakarításra kerül sor. Ezzel összefüggésben: 16 t szén ugyanannyi szénmennyiség, amit 90.000 km megtett úton használunk el gépkocsival (igen durva becsléssel). Faszerkezet alkalmazásával, még ha csupán a ház falvázásának megépítéséről van is szó, valójában pozitív hatást gyakorolunk a klímaváltozásra.

A legnyugatibbnak számító országok törvényhozásának megítélése szerint legalább 1 fát el kell ültetni minden kivágott fa helyett. Ez lényeges, mivel máskülönben veszélyeztetnénk bolygónk erdőtakaróját. Több fa azt jelenti, hogy a szén megkötése is nő. Lássunk tisztán: az erdőirtás elszomorító tény, ezért legyünk biztosak abban, hogy a faanyag forrása biztosított legyen!

Az öreg fák lényegében kevesebb szenet kötnek meg, mint a fiatal, gyorsan növő egyedek, ezért a klímaváltozás elleni küzdelem terén helyesnek bizonyul az öreg fák kivágása, építészeti célra felhasználásuk és helyükre új szénmegkötő fiatal egyedek telepítése.

4.  Esztétikus

Több mint 5.000 fafaj áll rendelkezésre építészeti célra, ami tökéletes kielégítést nyújt az ember építési vagy tervezési elképzeléséhez. Van olyan fafaj, amely kitűnőnek bizonyul szigetelésre, más faj a hangvisszaverődést javítja, megint más szép színt, megjelenést nyújt, és megint mások kiválóan alkalmasak vázszerkezet, fal, padlóburkolat, mennyezet vagy bútor építésére.

Személyes véleményen, hogy a fa rajzolata a természet világában az egyik legcsodálatosabb valami, miközben a különböző színárnyalat és textúra egymással úgyszólván tündértáncot jár. Egyáltalán nem túlzom el! A leglélegzetelállítóbb építészeti alkotások éppen hogy fából készülnek!

A fa bármilyen színre festhető, a felülete viaszolható vagy lakkozható, ami még inkább kiemeli természeti finomságát. Faragható, vágható, ragaszható és szegezhető.

A fa annyira változékony és esztétikailag gyönyörködtető, hogy alkalmazásának semmilyen képzelet nem szabhat határt. Ahogy Albert Einstein mondta – “A képzelet fontosabb a tudásnál” és azt is, hogy “A képzelet minden. Ez jelenti a jövőbeni élet előfeltételét“. Ehhez az idézethez hozzátenném a magam véleményét: “A képzelet minden. Ezzel kezdődik minden csodálatos építészeti terv és mérnöki alkotás, ahogy a képzelet anyagivá átlényegül”.

5. Mechanikai és megmunkálási jellemzők

Néhány hónappal ezelőtt egy erdész barátommal folytatott beszélgetés során a tiszafa élősövényéről beszélgettünk, mire megjegyezte: “A tiszafa a legek fája”! Aztán tovább folyt a beszélgetés a fa tömörségéről. Mindig is tudtam, hogy a tiszafa igen kemény gesztet növeszt, évente csak 5 cm-es növekedéssel, de azt nem tudtam – és csodálkoztam rajt -, hogy a tölgynél is keményebb. Ez ösztönzött arra, hogy elvégezzem a Janka-féle keménységi próbát, ami arra használatos, hogy a fa kopásállóságát jellemezze.

A fa keménységi vizsgálatát úgy végzik, hogy megmérik azt az erőt, amelyre ahhoz van szükség, hogy 11,28 mm átmérőjű acélgolyót félig benyomjon a fa felületébe. A vizsgálat során kiderült, hogy a tiszafánál 1.500 font erőre van szükség, míg a tölgynél csupán megközelítőleg 1.300 fontra.

Ezt csupán annak szemléltetése végett említettem, hogy lássuk, mennyire hihetetlen jellemzőkkel is rendelkezhet a faanyag, ami aztán arra ösztönözhet bennünket, hogy a jövőbeni tervlétesítményeinkhez további fafajt kutassunk fel. Ahogy beszélgetéseink során hallom, a legkeményebb fa az ausztráliai buloke, amelynél a fenti vizsgálat 5.060 font erőt igényel. Ellenben a leglágyabb puhafa az ún. cuipo amelynél csupán 22 font erőre van szükség az említett benyomódáshoz, sokkal puhább a jól ismert balsafánál, amelynél 100 font kell ehhez a vizsgálathoz.

Még inkább el kívánok mélyedni a fa műszaki jellemzőiben, ezért azt kérem, az iménti eszmefuttatáson lépjünk túl. A faanyag, noha laza szövetű, mégis igen jó szakítási szilárdsággal rendelkezik. Vegyünk olyan fát, amelynél a szakítószilárdság 100 N/mm2, és a sűrűsége 0,6 g/cm3, aztán acélt, amelynél ugyanez az érték 500 N/mm2 és 7,89 g/cm3.

Ha a szakítási szilárdságot elosztjuk a fajsúllyal, a kapott hányados az anyag minőségét mutatja, és a szakadási hosszra utal. Az ún. szakadási hossz azt a pontot jelöli, amelynél az anyag a saját súlyából adódóan elszakad. Az építőiparban használt acél törési pontja 5,4 km, és az edzett acélé 17,5 km. Ha az acél szakítási szilárdságát két fafajéval, a lucfenyőével és a laminált bükkével hasonlítjuk össze, az említett szakadási hossz 19,8 és 28,3 km-nek adódik. Ebből már látni lehet, miért használnak rétegelt-ragasztott padlóburkolatot sportcsarnokban.

a pedig azt vesszük, hogy mennyire megmunkálható a fa, csupán néhány más anyag előzheti meg. A fát gyönyörű és csodálatos módon lehet faragással megmunkálni, miáltal majdhogynem csodával határos munka készülhet belőle. A fa megmunkálási pontossága és végkikészítése révén csodálatos mintázatot alakíthatunk ki belőle. Továbbmenve, a faanyag könnyen és jól karbantartható és javítható, és ha felújítani mégiscsak szükséges volna, nem nagyon látszik meg a pénztárcánkon.

Tags
Részletek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Back to top button
Close