Szakmai cikkek

Kérdezz-Felelek: Könnyűszerkezetes épületek és készházak

1. Mi a készházas építési technológia lényege? Mik az előnyei és a hátrányai?
A készház építés Magyarországon nem egy meghatározott egzakt fogalom. Sokan még most is keverik a kész ház (elkészült épület), és készház (technológia) kifejezést. Mindenki használgatja a kifejezést, aki az újdonságát, vagy precízségét akarja sugallni. Nálunk a készház technológiába beleértik, a favázas, fémvázas, helyszíni szerelésű, és a gyári nagypaneles technológiát, de használják a polisztirol beton, és más hagyományos technológiától eltérő módon kivitelezők is. Egy időben még az Ytong építőelemnél is használták a kész ház kifejezést, sőt a legnagyobb téglaipari vállalat így egybe írva hirdette a „készházat téglából”. Ausztriában a készház kifejezésnek még szabványa is. Az ottani meghatározás szerint „A Készház, gyárban, ipari körülmények között, időjárástól függetlenül, teljes szint magasságú fal elemekből készül, ahol a fal elemeket, egy speciális járművel, az előre elkészített alaphoz kiszállítanak, és ott legalább félkész kivitelig összeépítenek. Hasonlóan készülnek el a födém, és tető elemek is.” A fal szerkezet anyagát nem határozza meg, tehát akár fából, fémből, sőt betonból is készülhet, mint a panelházak. Ennek ellenére Európában ezt a kifejezést a favázas panelos, száraz technológiás építkezésekre használják, de elfogadott a gerenda és rönkház kivitelezése esetében is, amelyek gyárban készülnek. Magyarországon jó lenne elérni, hogy legalább annyiban értsünk egyett, hogy a vázszerkezetes építkezést nevezzük készház technológiának, ezen belül, lehetne helyszíni és gyári kivitelezés, fa és fémváz.

Előnyei:
a rövid idejű helyszíni kivitelezés, a szendvics szerkezetnek köszönhetően kedvezőbb hőátbocsátási tényező elérése, pontosabb kivitelezés, ipari termék lévén jobban biztosítható az állandó minőség, földrengés állóbb, egyszerűbb a bővítés felújítás átalakítás, pontosabban kalkulálható az ára, így kevésbé fordulhat elő építkezés folyamán árdrágulás, számtalan rétegrend alkalmazható, (minősített) így a helyi körülmények, energetikai előírások (vagy passzívház elérésének célja), az építtető műszaki elvárásai, alapján sokkal többféle műszaki megoldás, módozat alkalmazható, mint a hagyományos technológiánál, így a végeredmény is számtalan variációból állhat! Az elért hőátbocsátási tényező, fele, vagy harmada falvastagsággal biztosítható, mint a hagyományos technológiáknál, így kb.: 10%k-al nagyobb hasznos terület alakítható ki, ugyanolyan bruttó felületű épületnél. A falakra történő rögzítés, (kép, konyhabútor, polcok) egyszerűbb mint a ma hagyományos porózus téglafalra, vagy beton felületre. Az ökológiai lábnyoma is sokkal kisebb, a fenntartható fejlődés elvét is könnyű alkalmazni, az üzemeltetése is jóval kevesebbe kerül.

Hátrányai:
Nincs megfelelő ellenőrzés az előírások, szabványok, energetikai előírások, a termék forgalmazási szabályok betartatására, így a kellő szakmai ismeretek nélkül is lehet készházat kivitelezni. A rosszul megépített készház, repedezik, recseg, túlmelegszik, kihűl, kong, helyiségek között nagy az áthallás, stb. A rosszul sikerült házak története jobban terjed mint a jó épületeké, így sokan úgy gondolják a készház az egy olcsó, akár fészer minőségű kivitelezés. A másodpiacon ezért félnek tőle és alul értékelik. A nem szakember sokkal több hibát követhet el a készház építése során, mint egy hagyományos épület megépítésénél. A hagyományos technológiát képviselő multik, nagyon erős ellenpropagandával próbálták a készházépítést ellehetetleníteni. A kivitelezéshez szükséges pénznek rendelkezésre kell állni, hogy folyamatos legyen a munka. Nem lehet a kivitelezésen havonta néhány napot dolgozni, mert tönkre megy a szerkezet.

2. Az Egyesült Államokban és Németországban az új építésű házak nagy része készházas technológiával készül. Mi a népszerűség oka? Hogyan látja, Magyarországon mekkora az érdeklődés az új házat építők körében a készházak iránt?

Azt, hogy milyen technológiát választanak az építtetők, a kultúrájuktól, a hagyományoktól, és a rendelkezésre álló anyagoktól függ. Ezért Európa északi részén a családi házak akár 90%-a is fából, vagy favázas technológiával készül. Nem is értik, miért építenek máshol téglából. A déli országokban, ahol nincs építő fa, ez a technológia az 1%-ot sem éri el. Amerikában a nagy építkezések időszakában ez olt a legegyszerűbb építési technológia, így ez terjedt el, ebből lett a hagyomány. Angolszász szokásnak megfelelően, épp olyan műszaki tartalommal mint ami minimálisan szükséges. Németországban, a fackwer házak modernizált változata a készház, amiből most évente 25 000 épül, ez az össz. lakás építkezéshez képest 25% Hazánkban a 90-es évek vége és a 2000-es évek eleje volt a készház technológia elterjedésének, és nagyjából az elfogadásának időszaka is. A családi házak közül, a 3.5%-ról 12%-ra felment a készházak részaránya, ez évente kb. 2200 ház építését jelentette, az össz. 15-17 000 építkezésből. A válság miatt a családi ház építés 80-85%-ban esett vissza, ez vállalkozások tömegét tette tönkre. Ma az érdeklődés ismét növekszik, de a hitelek hiánya, és az alacsony jövedelmek miatt az építtetők a kivitelezési költségek csökkentése miatt keresik a készházakat. Az árverseny sajnos azt eredményezi, hogy alkalmatlan anyagokból, nem megfelelő technológiával, épülhetnek házak, melyek tartóssága és alkalmassága is kétséges. Megjelentek egyébként azok az építtetők is, akik a 2020-tól kötelező közel 0 közmű energia igényű előírásnak megfelelő épületet építenének. Az építtetők arányában nem látszik változás, továbbra is 10-15% között mozoghat aki a készházat fogja választani.

3. Általában lakóházakat építenek ezzel a technológiával, vagy van lehetőség más épületek kivitelezésére is?
A készház technológia hazánkban elsősorban a családi ház kategóriában terjedt el. Más országokban ma már a társasház építésben is elfogadott és elterjedt technológia, de üzemek csarnokok, iroda házak épülnek ezzel a technológiával.

4. Bármilyen területen építhetők készházak, vagy a terület korlátozza a lehetőségeket?

A fogadó szint egy vasbeton lemez, ami lehet egy pince födém is. Így az elkészített alapra, bárhol felépíthető a készház amit a kamion és daru megtud közelíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a helyszíni szereléssel építhető meg a ház, ami a műszaki tartalmat, a minőséget, a végeredményt megfelelő szakemberek kivitelezésében nem rontja! Az interneten található néhány svájci építkezés, ahol a hegycsúcsra építenek szállodát, ahová a készház elemeket helikopterrel szállítják, és emelik be a helyükre. Mivel a készház össz. tömegét tekintve könnyebb mint a hagyományos épület, így olyan helyeken, ahol az épület súlya is számít, inkább alkalmazható ez a technológia.

5. Mennyire köti meg a technológia a tervező kezét? Milyen vevői igényekkel találkoznak, mennyire lehet ezeket megvalósítani?
A gyári panelos technológiánál a panelek szállítási lehetősége korlátozza az építmények belmagasságát. A készházaknál a megnövelt aljzat hőszigetelésnek is köszönhetően, az általános belmagasság 2.5 m, ami viszonylag könnyen megemelhető 2.7 m-re. Ettől magasabb belmagasság is elérhető, de ott az elemek megosztása, toldása, helyszíni magasítása, már jelentős többletköltséget okozhat. A helyszíni szerelés esetén ez kevésbé ütközik korlátok közé. A tervezőnek az épület energetikai mutatójának kiszámításához meg kell határozni a rétegrendet, amit a kivitelező cégtől tud meg, akinek a termékre van minősítése. Előírhatja a fal szerkezet teljesítményét is, de akkor kérdés, hogy az építtető talál-e olyan kivitelezőt, aki rendelkezik ilyen tulajdonságú építési készlettel. Ezért célszerű a kivitelező cég által alkalmazott építészt megbízni a tervezéssel, vagy az építésznek felvenni a kapcsolatot ilyen céggel.
A forma világban az ívelt felületek kialakítása jelenthet még gondot, de szegmens elemekből, ez is elég jól megoldható.

6. Jellemzően milyen építőanyagokat használnak fel az építés során? Több cég ígér környezetbarát építőanyagokat, ez mit jelent pontosan?
A klasszikus, Magyarországon elfogadott falszerkezet, fa váz, gipsz karton, gipsz rostlap, OSB lap, üveggyapot, polisztirol hőszigetelés, műgyanta vakolat variációiból készül. A fenntartható fejlődés elvét figyelembe véve, nálunk is egyre többen kínálják a bio, vagy öko falszerkezeteket. Itt az elsődleges cél, hogy olyan anyagok kerüljenek beépítésre melyek maradéktalanul újra hasznosíthatóak, vagy az épület életciklusa után, (ami több száz év is lehet) maradéktalanul lebomlanak, így nem hagynak maguk után kezelhetetlen hulladékot. Az környezetbarát építőanyagok általában növényi származékok, mivel ezek újra termelhetők, és lebomlóak. (Az erdőt nem úgy védjük, hogy nem vágjuk ki, hanem gazdálkodunk vele, újra telepítjük. Jelenleg Európában nem csökken hanem növekszik az erdő állománya). A bio építőanyagok a külső és belső hőszigetelésre is használt lágyfarost lemezek, a cellulóz (papír darálék), vagy egyre jobban terjedő kender, de a nálunk még ismeretlen gyapjú is. A gipsz lapok helyett megjelent a vályog rost lap, melynek tulajdonságai meglepően jó eredményeket mutat, (antiallergén hatású, páraszabályozó, elektroszmog szűrő, hőtároló, stb.) az agyag glettek festékek, amelyek mind színben, mind struktúrában, mind felhasználhatóságban rendkívül széles skálán mozognak. Pl.: fürdőszobába, vaxolt felülettel, kék színvilággal is alkalmazható. Ami a leg elterjedtebb, és egyre nagyobb az igény a fa, mind szerkezeti építőanyag, mind, külső és belső burkolat is felhasználásra kerül, melyek vegyszer mentes kezeléssel kerülnek beépítésre.

7. Néhány gyártó honlapján találkoztam passzív készházakkal is. Hogyan teljesítik a készházak az előírt energetikai követelményeket?
Sokkal egyszerűbben mint a hagyományos technológiával készülő más épületek. Már a megfelelő tervezéssel, falszerkezet kiválasztásával csökkenthető az épület energia igénye, amit sokkal kisebb teljesítményű gépészettel lehet a passzívház értékig fokozni. A készházak a magyar laza előírások miatt standard kivitelben is általában elérik az A kategóriát, de jellemző az A+ érték. Sajnos sokan, hagyományos technológiával kivitelezők is hirdetik, hogy A+ értékű házakat építenek, de ezt csak trükközéssel tudják igazolni, amit senki nem ellenőriz! A megrendelők általában megelégszenek az alacsony energia igény elérésével, a passzív, vagy aktív érték eléréséhez szükséges minimális többletköltséget sem vállalják, különösen a minősítés elérése nem cél.

8. Mit tanúsít a MAKÉSZ védjegy? Hogyan ítélik oda, mely épület kapja meg?
A MAKÉSZ védjegy a gyártó, kivitelező cégé. Évente legalább egy alkalommal a műszaki bizottság szúrópróba szerűen kiválaszt a pályázó cég épületei közül egy régebben elkészítettet, vagy újonnan épülőt, és azt megvizsgálja, hogyan építette a cég, milyen a minősége, a technológia megfelelő alkalmazása, az építkezés dokumentálása, milyen az építtető megelégedettsége. A MAKÉSZ védjegyért az a cég pályázhat, aki már legalább két éve tagja a szövetségnek, és rendelkezik a jogszabályban előírt minősítésekkel, jogosítványokkal, felszereltséggel, szakmai ismerettel. Évente kerül kiadásra.

9. Sokan ódzkodnak a készházaktól, mondván, ezek nem olyan tartósak, mint a téglából épült házak. Mekkora a készházak élettartama? Milyen hosszú időre vállalnak a gyártók-forgalmazók garanciát?

A készházak élettartama is a felhasznált anyagoktól, az alkalmazott technológiától függ. Mivel jóval szélesebb skálán lehet falszerkezetet választani, és ez nem csak a rétegrendre, hanem a felhasznált anyagokra is vonatkozik, így a valóságos élettartama is ezektől függ. A favázas technológiánál elmondhatjuk, hogy amennyiben KVH faanyagból, (konstrukciós, hőkezelt fa) készül, a szerkezetet nem éri pangó víz, és rendszeres Uv sugárzás, (falban pedig nem történhet meg) akkor minimálisan 600 évig őrzi meg a szerkezet alapvető fizikai tulajdonságait. Az épület élettartama így inkább függ az alap tartósságától, mint a falszerkezettől. Az épületek, különösen a családi házak nagy átlagban 100-150 éven belül cserélődnek, ezt az időtartamot a megfelelően kivitelezett készház könnyedén kiállja. A gyárban készült minősített készházakat gyártók, a szerkezetre a kötelező 3 év jótállás helyett általában 30 év szavatosságot vállalnak. Ennyi idő alatt minden gyártási, anyag felhasználási hibának már ki kell jönni!

10. Melyek a leggyakoribb hibák, amelyek előfordulhatnak a kivitelezés során? Mi a szerepe a műszaki ellenőrnek készházak építésénél?
A jellemző kivitelezési hibák, ugyanazok mint a hagyományos épületeknél, a technológia nem megfelelő alkalmazása, méret hibák, nem megfelelő anyagok alkalmazása. Vázszerkezetnek nem a minősítésnek megfelelő anyagok, nem KVH hanem fűrészárú, vékonyabb lapanyagok használata. Párazáró fólia helyett mezőgazdasági fólia alkalmazása, a fólia nem megfelelő elhelyezése. Nem megfelelő tömegsúlyú belső hőszigetelés használata, ami néhány év után össze esik, és megszűnik a falban a hőszigetelés. A különböző csomópontok rossz kialakítása, pl.: terasz és lakás szintje, ennek vízszigetelése, a száraz technológia nem ismeretéből következő rossz kivitelezés miatt repedező falfelület, megnyíló negatív sarkok, átszellőztetett rétegrend kihagyása, rosszul beépített nyílászáró. (a légzáró csík és duzzadó szalag elhagyása) stb. Ezek mind a spórolás az árverseny miatt következnek be. A hagyományos épületeknél ezt már így tartjuk természetesnek, a készházaknál pedig a technológia sajátosságaként szokás emlegetni. Pedig készházból egyszerűbb jobb épületet építeni, mint a hagyományos technológiával!

11. Mennyivel kerül többe egy készház építése egy „hagyományos” épületnél? Mi a helyzet a fenntartási, javítási költségekkel? Hosszú távon jár-e pluszköltséggel a készház a „hagyományos” technológiával épült épületekhez képest?

A készházak építésének bekerülési költsége látszólag többe kerülhet mint a hagyományos épületé. Abban az esetben, ha sikerül azonos műszaki tartalmú, (pl.: hőátbocsátási tényezőjű) hagyományos épületet és készházat összehasonlítani, akkor a készház olcsóbb lesz. Különösen az energia felhasználás területén igaz ez. Egyes számítások szerint a hagyományos tégla épület 110-szer több energiát fogyaszt el, az épület legyártása, üzemeltetése, és újrahasznosítása kapcsán. A minősítésnek megfelelően elkészített készház nem igényel különösebb karbantartási költségeket, mint a hagyományos épület. A látszó fa szerkezeteket gyártó utasítása szerint átlag öt évente kell kezelni, de ez vonatkozik a tégla házak pl: eresz deszkázatára is.

Kárpáti József
ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő
Szakmai Tagozat (MAKÉSZ)
elnök

Tags
Részletek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Back to top button
Close