Építőipari hírek

„Azokba az országokba, ahonnan korábban importáltunk, ma már exportálunk!”

Interjú Kárpáti Józseffel,az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának elnökével
„Azokba az országokba, ahonnan korábban importáltunk, ma már exportálunk!”

Kérem, meséljen szakmai indulásáról és pályafutása fontosabb állomásairól!

Az életutam elég kacskaringósan alakult, mire eljutottam a készházépítésig. 1971-ben mint vasútgépész technikus végeztem, majd villamos mozdonyvezetőként kezdtem a pályafutásom. Bár ezt nagyon szerettem, egészségügyi okok miatt egy időre abba kellett hagynom, és az így felszabadult időmben más irányú érdeklődés is kialakult bennem: rendezvényes lettem, majd színpadépítő, marketinges, a kecskeméti gokartpálya és egyesület vezetője, autókereskedő, fakereskedő, importőr.

A fafeldolgozást Erdélyben szerveztem meg, egy vegyesvállalat keretében építettünk egy üzemet, ahonnan a gépeket szőröstül-bőröstül ellopták, így óriásit buktam, mindent elveszítettem. Kisemmizve, nagy adóssággal a nyakamban újra kellett kezdeni az életem.

Ekkor találtak rám, és hívtak a Bien-Zenker német tulajdonú készházépítő céghez értékesítőnek. Beletanultam ebbe is, az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatában a céget képviseltem. Mivel a Bien-Zenker Európa egyik legrégebbi és legjobb színvonalú cége volt, így gyorsan tudtam tanulni, tapasztalatot szerezni. Szervezőkészségem alapján hamarosan beválasztottak az elnökségbe, majd a tagozat elnöke lettem, amit ma is társadalmi munkában végzek.

Hogyan alakult az elmúlt 15-20 évben a könnyűszerkezetes házak piaca Magyarországon?
A könnyűszerkezetes technológia nem egy egzakt fogalom.

Ezt a kifejezést használják a helyszíni szerelésre, a különböző műszaki tartalommal készülő panelos technológiára, függetlenül attól, hogy fém, fa vagy egyéb alapanyag a vázszerkezet, a lap és kitöltő anyagok. Ami közös, hogy vázszerkezet az alapja mindegyiknek. Korábban a fal négyzetméterenkénti súlya alapján volt egy elfogadott szint, de ma már a habosított téglák sok esetben könnyebbek, mint a könnyűszerkezetes falak. A készház kifejezés már egy szűkített fogalom, ami az üzemben előállított falelemek elkészítésére, és azok helyszínen történő összeszerelésére vonatkozik.

A favázas építkezés nyomai Magyarországon is fellelhetők a svábok lakta területeken. Villány környékén láttam több mint 200 éves, kívülről vakolt favázas épületet.

Az ősi vázszerkezetes tech- nológia a fachwerk, ahol a vázszerkezet látható, és kitöltő falazással épült. Ma is állnak és lakják az 1500-as évek elején épült többszintes épületeket. Ilyen épületekből készült városokat, városrészeket láthatunk Németország déli részén, vagy Strassburg és környékén, de más területeken is. Ebből fejlődött ki a szendvics- szerkezet, ahol a vázszerkezet bekerült a falba, megjelent a gipszkarton burkolat, és kitöltő anyagként a hőszigetelés.
Az 1960-as években alakult a legtöbb ma ismert készház (fertighaus) üzem, ahol a falakat az üzemben állítják elő, és szállítják a helyszínre. Magyarországon a ’70-es években kezdtek egyes vállalkozások könnyűszerkezetes házakat építeni. Mivel akkor és a ’90-es évek elején is a vállalkozások tőkeszegények voltak, ezért nálunk a helyszíni szerelés terjedt el, mivel ahhoz „csak” kézi szerszámok szükségesek. Amerikában, ahol a családi
A ’90-es években jelentősen megnőtt a könnyűszerkezetes házak népszerűsége, a családi házak építése terén 13%-ra futott fel a részarányuk!

házak többsége fából épül, de a helyszíni ácsolás a hagyományos, ezért itthon először az amerikai faház technológia terjedt el. A felfutás a ’90-es évek elejére tehető, ahol a gyorsaság, az olcsóság és a jó hőszigetelés miatt lett egyre népszerűbb. Az Erdért a faház gyártáson belül megkezdte a panelos technológia alkalmazását, majd megjelentek az első osztrák vállalatok. Ekkor a családi házak építése területén kb. 3% körüli részarányt képviselt, ami a 2000-es évek elejére felfutott 13%-os részarányra, ez akkor 2000- 2200 könnyűszerkezetes ház építését jelentette évente!

A megrendelés növekedése miatt megjelentek a kóklerek is, akik kihasználták, hogy a hatóságok hozzáértés hiányában nem szívesen ellenőrizték, hogy miből és hogyan épülnek ezek a házak, a megrendelők viszont hittek a rendkívül olcsó árnak. Így nagyon sok kritikán aluli épület is elkészülhetett. Mivel gyenge minőségük miatt sok probléma is adódott, így sokan általánosították a könnyűszerkezetes építkezést a gyenge minőséggel. A 2008-ban kezdődő válság 2010 után dühöngött igazából, amikor a részarány ugyan nem csökkent, de a darabszám 300 alá csökkent. Így a lendületes fejlődésből, ami a hazai megerősödött vállalkozók által szaporodó készházüzemek létesítését is jelentette, óriási visszaesés lett. Ekkora visszaesés a cégek nagy részének megszűnését jelentette, hiszen megrendelés nélkül üzemet fenntartani nem lehet. A válság azonban a piac tisztulását is jelenti, hiszen csak a komoly, tudatos, alkalmazkodni képes cégek tudnak túlélni ilyen mértékű megrendeléscsökkenést.

Az elmúlt fél év jogszabályváltozásai (csok, áfacsökkentés, egyszerű bejelentés stb.), illetve az ingatlanpiacon tapasztalható áremelkedés miként éreztette hatását a könnyűszerkezetes házak gyártásában, forgalmazásában? Kicsit még korábbról kezdeném a jogszabályi változásokat, mivel azok nagyobb hatásúak lettek volna a piac alakulására.

Az Unióhoz való csatlakozás keretében készülő harmonizációs jogszabályok közül 2003-ban jelent meg egy több minisztérium által kiadott együttes rendelet, ami tisztázhatta volna, hogyan kell megfelelő könnyűszerkezetes házat építeni.

Az épületek építési termékekből épülnek, amelyek vagy szabvány, vagy ha ilyen nincs, akkor minősítés alapján készülnek. A gyártót tanúsítani kell, hogy a szabványos vagy minősített terméket állandó minőségben képes gyártani. A hatóságok és a minősítő intézet álláspontja is az volt, a magyar cégek nem rendelkeznek még ilyen gyártói kultúrával, ezért örüljünk, ha sikerül néhány céget rávenni termékeik minősítésére, de a minőség igazolását ne erőltessük. A hatóságok egy része nem is volt hajlandó még a minősítést sem ellenőrizni. Ahol viszont ellenőrizték, csak a minősítés címlapja érdekelte őket, így ezt a helyzetet kihasználva, a kóklerek fénymásolatokkal igazolták termékeik minőségét, vagy ahol ezt komolyabban vették, ott nem vállalkoztak. A tanúsítással pedig senki nem foglalkozott. Ez a „van ugyan jogszabály, de nem fontos betartani, vagy máshogy értelmezzük” gyakorlat ma is létezik. Ez igazából azoknak a cégeknek hátrány, akik több millió forintért elkészíttetik a minősítést, tanúsítást, és nemhogy előnyük nem származik belőle, de inkább hátrányt szenvednek, mivel költségesebben tudják a minősített terméket előállítani, mint a jogszabályt kijátszók.
A válságból való kilábalást már 2015- ben érezni lehetett. Ekkor elsősorban a piacról hiányzó új ház iránti igény generálta a megrendeléseket, továbbá a kiváló energiahatékonysági mutatók és a gyorsaság. 2016-ra a csok iránt érdeklődők nagyszámú megjelenése adott reményt, de a felfutást az 5%-os áfa jelentette. Ma is sokan azért keresik fel cégeinket, mert azt gondolják, a könnyűszerkezetes vagy készházépítés jelentősen olcsóbb. Ez egy téveszme a fentebb említett okok miatt. A hagyományos technológia és a könnyűszerkezetes építőanyag felhasználásában.
PÁRBESZÉD
Ugyanis a nagy különbség a falszerkezetben van. A fal ára egy ház építési költségében nagy átlagban 15% körül mozog. Abban az esetben, ha a fa vagy fém ingyen kerülne be a ház árába, akkor lenne maximum ekkora az ugyanolyan terv alapján felépülő házak áraiban a különbség! Az előny továbbra is a gyorsaság, a pontosság, a nagyobb hangsúlyt kapó energiamegtakarítás, a környezetvédelem, az ugyanolyan méretű házak jóval alacsonyabb energiafelhasználása az építésnél és különösen az üzemeltetésnél! A felfutás nemcsak a telekáraknál jelent áremelkedést, hanem a kivitelezésnél is, és ez igaz a könnyűszerkezetes házakra is. Nem „lenyeli” a vállalkozó az áfacsökkenés eredményét, hanem a (szakemberhiány miatt) megnövekedetthetett. Most viszont ez a kontroll kimarad, több dologra kell odafigyelni, megrajzolni, az építkezést a helyszínen ellenőrizni, de a hibák csak építkezés közben, építésfelügyeleti ellenőrzéskor derülnek ki. Így fennáll a veszély, hogy nagy összegű bírságot kap, vagy akár visszabontathatják az épületet. Ezért olyanok is vannak, akik ma már nem is vállalnak családiház tervezést.
Van-e olyan vásárlói, építtetői réteg, amelyik jellemzőbben fordul a könnyűszerkezetes házak felé?
Két nagy csoportot tudunk megkülönböztetni. Az egyik a fentebb említettek miatt az elképzelt alacsony ár miatt keresi ezt a technológiát. Ez a csok megjelenésével fel is erősödött: az érdeklődő
színvonal. Sőt megfordult a trend: azokba az országokba, ahonnan korábban importáltunk, ma már exportálunk!
Véleménye szerint szükség lenne-e olyan szabályozásra, amely bizonyos szempontból megkönnyítené a könnyűszerkezetes házak gyártását és eladását?
Nem látom szükségét semmilyen új jogszabály megjelenésének. Óriási eredmény lenne, ha minden hatóság, piacfelügyelet, minősítő intézet egyformán értelmezné és alkalmazná a jogszabályokat. Így végre nem a kókler lenne előnyben a piacon, hanem a tisztességes törvénytisztelő kivitelező!
Sokak szerint jelentős bérlakás programmal segíthetné a kormány leginkább a lakhatási problémával küzdőket. Könnyűszerkezetes házak építésével esetleg könnyebben megvalósítható lenne ez a program?
Igen nagy szükségét látom, hogy egy meg- felelő bérlakásépítési koncepció, program és kapcsolódó jogszabályok jöjjenek létre. Véleményem szerint a családoknak is kisebb teher lenne a lakhatás biztosítása. A készház-technológiával épülő bérházak üzemeltetési költsége közel nullára csökkenthető, ami a tulajdonosoknak és bérlőiknek is óriási előny lenne! Realitását azonvban egyáltalán nem látom, mivel a jelenlegi kormány koncepciójában (többek között a csokkal) ki is hangsúlyozta, hogy a lakosság lakáshoz való jutását támogatja, mindenkinek legyen saját tulajdona. A világtendenciával ellentétben a kormánytagok úgy nyilatkoztak, az energiamegtakarítás vidéken nehezen megoldható, ezért ezzel nem kell foglalkozni, az energetikai tanúsítványra nincs is szükség. Szerencsére ezek a hangok most megszűntek, a támogatásban részesülő házak építésénél már a szigorúbb, 2018-as értékeket kell alkalmazni. A kérdés, hogy ki fogja azt ellenőrizni?
Kevésbé érinti-e a könnyűszerkezetes házak építését az építőipart sújtó szakemberhiány?
Sajnos nem. Nagyon is érinti, mivel igen gyors a felfutás, az építőiparból viszont igen nagy volt az elvándorlás. Visszafelé pedig nem látszik mozgás. Ez sajnos visszaveti a gyorsaságot. Sok cég már csak 2017 második negyedévére köt szerződést, vagy nem is vállal új munkát.
Bérek, a megnövekedett alapanyagárak, továbbá a fejlődés, a jobb megélhetés (a válság túléléséhez szükséges hitelek törlesztése) igénye is megemeli az árakat, így az 5%-ra csökkent áfa alapján ma már nem igazán olcsóbbak a házak, mint tavaly a 27%-os áfa idején. A növekedési átlag 40-60%, de a kisebb cégeknél ez a 100%-ot is meghaladja.
Az egyszerűsített bejelentés nem okozott növekedést, inkább problémákat vet fel. Az építész eddig készített valamilyen rajzot, majd beadta az önkormányzathoz, ahol ha hibázott, nem nézte meg rendesen a helyi és egyéb jogszabályokat, akkor hiánypótlást kapott, amit javított, és nyugodt volt, mert nagy baj már nem le-
nem rendelkezik önerővel, a 20 millióból szeretné álmai házát megvalósítani, így keresi a legolcsóbb lehetőséget. Sajnos nincs olyan ár, aminél ne lenne egy még alacsonyabb, csak azt nem veszi észre a megrendelő, hogy mi minden marad ki a házából ahhoz, hogy az a követelményeknek megfelelő legyen. A másik réteg, akinek fontos szempont a környezetvédelem, és azt szeretné, hogy épülete energiatakarékos, akár közel nulla energiaigényű legyen. Van egy olyan réteg is, akik elsősorban az import készházakat részesítik előnyben, mivel rendkívül pontosak, hibamentesek, magas színvonalú, akár prémiumkategóriás épületek. Ma már azonban hazai gyártóknál is megtalálható ez.
2016. szeptember

10

PÁRBESZÉD
A hagyományos szerkezetekhez képest a könnyűszerkezetes házak ugyanolyan vastagságú falainak hő- és légátbocsátási tényezője sokkal kedvezőbb.
Természetesen igazolás nélkül is lehet jó, és igazolással is lehet rossz házat építeni. Egy laikus nem tudja ellenőrizni sem az új építésnél, sem a vásárlásnál az épület megfelelőségét, ezért mindkét esetben építési műszaki ellenőr alkalmazását javaslom! Télen érdemes thermográfiai fotókat készíttetni, ahol árulkodó jelek lehetnek a megfelelő teljesítésről, a hőszigetelés állapotáról, a megfelelő kivitelezésről!
Mekkora az épületek élettartama, hogyan lehet azt minél inkább meghosszabbítani?
Egy könnyűszerkezetes ház, még ha favázas is, akár több száz évig is alkalmas maradhat a használatra.
Mi a MAKÉSZ védjegy? Ki kaphatja meg, el lehet-e veszíteni?
A MAKÉSZ védjegy egy önkéntes cégminősítés, amit az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozat műszaki bizottsága végez. Az elvégzett ellenőrzés alapján, ami a jogszabályoknak való megfelelésre, a kivitelezés minőségére, az adminisztrációra, az ügyfélkezelésre és a garanciavállalásra terjed ki, javasolja a közgyűlésnek a védjegy használatának megadását vagy visszavonását. Előfordult már MAKÉSZ védjegy visszavonás, vagy annak meg nem adása. Idén a jogszabály- változások és a piac igényeinek megfelelően a MAKÉSZ védjegy odaítélésének megújítására készülünk.
Mik a könnyűszerkezetes és készházak legfontosabb előnyei?
A gyorsabb kivitelezés, a helyszínen jóval kevesebb zaj- és hulladékterhelés, a környezetbarát technológia, a kisebb energiafelhasználás az építkezés és üzemeltetés folyamán. A készház-technológiánál pedig a magasabb színvonalú, pontosabb termék-előállítás, a jóval kisebb hibalehetőség, mivel minőség- és gyártásellenőrzés alapján történik az előállítás. A helyszíni szerelésnél is lehet magas színvonalú kivitelezés, ahol a termék-előkészítés és anyaghasználat is megfelelő előkészítésen megy keresztül. Mivel mindkét technológia szerelt technológia, így az anyagfelhasználás, a munkaidő előre jól meghatározható, ezért a szerződéses áron is csak akkor van árváltozás, ha a megrendelő változtat a műszaki tartalmon.
Melyek a könnyűszerkezetes házak energetikai jellemzői?
Mivel a könnyűszerkezetes és készházaknál a variációs lehetőség többszörös, mint a hagyományos technológiánál, így általános korrekt jellemzőket nem tudunk meghatározni. Azt azért elmondhatjuk, hogy a hagyományos szerkezetekhez képest az ugyanolyan vastagságú falak hő- és légátbocsátási tényezője sokkal kedvezőbb a könnyűszerkezetes és készházaknál. A favázas építkezésnél pedig az is jellemző, hogy a fal előállításához jóval kevesebb energiára van szükség, mint a hagyományos anyagoknál. Jellemző adat egy német számítás alapján: a téglaházak az alapanyag kitermelésétől a termékgyártáson, kivitelezésen át a százéves működtetés és újrahasznosítás kapcsán közel százszor annyi energiát fogyasztanak el, mint a készházak.
www.muszakiellenormagazin.hu

Európában egyre nagyobb az igény, és a támogatás is afelé halad, hogy a fenntartható fejlődés elvének megfelelően olyan házak épüljenek, ahol az alapanyag az életciklus végén (ami több száz év is lehet) lebomlik. Ezért a lágyfarost, kender, cellulóz, agyag, vályog stb. építőanyagként egyre jobban terjed, melyekből nemcsak szigetelőanyag készülhet.
Mire kell különösen odafigyelni az ilyen típusú épületek építése, vásárlása és megóvása esetén?
Az ilyen típusú épületeknél igen lényeges odafigyelni arra, hogy a házat építő cég minősített termékekből építsen, a követelmények teljesítése igazolva legyen.
Ezzel arra is választ adtam, hogyan lehet az élettartamát meghosszabbítani, az épületet karbantartani. Ez más anyagból készült házaknál is igaz, a nedvességtől, a pangó víztől meg kell védeni a szerkezeteket, a beázást, a szivárgó csöveket minél előbb kijavítani. Az általános élettartamra vonatkozóan a vizsgálatok alapján a „jóval hosszabb, mint 100 év” meghatározást alkalmazzák. Használatkor, ami a hagyományos technológiával és nem jól szigetelt nyílászárókkal készült épülethez képest eltérés, hogy sűrűbben kell szellőztetni, illetve ajánlott szabályozott szellőztetést
11

PÁRBESZÉD
alkalmazni. A hagyományos technológia esetén, ahol szintén fokozott hőszigeteléssel és fokozott légzárással készült az épület, ugyanerre kell figyelemmel lenni, hogy ne keletkezzen páralecsapódás, penészesedés. A fokozott hőszigetelésű épületeknél sokszor előforduló hiba, hogy a nem gondosan végzett hőszigetelés miatt hőhidak keletkeznek: a hidegebb felületen kicsapódik a pára, és elindulhat a penészesedés. Árulkodó jelek a falakon, mennyezeten megjelenő szürke foltok.
Folyamatosan tömegeket láttam a kiállításon – persze ez a csok megjelenésének is köszönhető volt. Nemcsak készházépítő cégek állítottak ki, hanem a legnagyobb téglagyár is bemutatta energiatakarékos épületét, technológiáját. Több gépészcég is kiállított, illetve termékét beépítette a bemutatóházba, amit ráadásul működtetett is. Kevesebb volt a bámészkodó, és a könnyűszerkezetes építkezést egyáltalán nem ismerő látogató.
Mennyire látja a mai magyar építőipart környezettudatosnak? Milyen lépésekkel lehetne javítani az általános szemléleten?
A magyar építőipar sajnos egyáltalán nem környezettudatos. Legfeljebb a hőszigetelés növelésének igénye merül fel a fűtési és hűtési költségek csökkentése érdekében. Szigorúbb előírásokkal, melyek betartatása minden háznál ellenőrzésre kerülne, továbbá szemléletformáló programokkal lehetne változást elérni. Európában a bemutatóparkok, energia világkiállítások mellett a leghatékonyabb módszer a támogatás: a minél jobb energiahatékonysági mutató elérése, a minél nagyobb arányú megújuló energiaforrás alkalmazása, a költséghatékonyabb és környezetbarát kivitelezés progresszív módon vissza nem térítendő támogatást kaphatna! Németországban ma már nem támogatják a napelemek létesítését, mert nincs rá szükség: természetes igénnyé vált. Eleinte dupla annyiért vásárolták meg a szolgáltatók a napelemmel előállított villamos energiát, mint amennyiért eladták, így ösztönözve az elterjedését. A különbözetet az állam fizette. A minél jobb hőszigetelésű ház egyre magasabb arányú támogatást kapott. Passzívházépí- téssel a 30%-os vissza nem térítendő támogatás is elérhető volt. Jelenleg a közel nulla vagy a pozitív energiamérlegű házak létesítését támogatják, ösztönzik.
Megnőtt az érdeklődés a bioépítészet iránt: agyag, vályog, kender, lágyfarost alkalmazásával az ökológiai lábnyom drasztikusan csökkenthető.
Volt-e valamilyen kiemelkedő technológiai újítás, fejlesztés az utóbbi időben ezen a területen?
Folyamatos fejlesztéseket tapasztalunk, de kiugró nagy újdonságok nincsenek. Ami érzékelhető, hogy egyre több akár száz- lakásos társasház is épül favázas technológiával, de nemcsak darabszámban, hanem szintekben is. Ma már természetes az 5-7 emeletes könnyűszerkezetes házak építése, de a technológia és a környezetvédelem népszerűsítésére épült már 18 emeletes ház is.
A többrétegű fa tartószerkezetek kialakításánál a ragasztó helyett jellemző alumíniumszeg alkalmazása, amit fűrésszel is vágni lehet. A rétegek bordázottak, így több réteg légrés is keletkezik, ami a fa hőszigetelési képességét tovább növeli. Szintén lényeges a nedvességgel szembeni ellenálló képesség növelése: láttam például egy mintaházparkban fából készült medencét. A gyártástechnológia szempontjából a teljes gépesítés, a CNC vezérlésű gépek alkalmazása, az automatizálás az irány. A fejlődés akkor lesz látványos, ha a válság megszűnik, és újra növekedni kezd az új lakások iránt az érdeklődés, a jelenlegi gyártási kapacitás nem lesz elégséges, a környezetvédelmi, valamint a hőtechnikai előírások tovább szigorodnak.

Részletek

Related Articles

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Back to top button
Close