ZÖLD ÉPÍTÉS HETE szeptember 12-16.Zöld építészet

A sok gép teszi igazán energiatakarékossá az otthont – de nem minden zöld, ami okos

A Forbes.hu folytatja sorozatát, amelyben a HuGBC tagjai tanácsokat adnak, hogyan segíthetnek az építőknek az energiahatékony otthonok megvalósításában.

Az online építészeti inspirációs magazinok tele vannak dombokba épült, organikus formájú, nagyon természetes megjelenésű zöld épületekkel. A valóságban azonban egy jól tájolt és jól megtervezett családi ház is lehet környezetbarát. Íme, hogyan lehet ezt megtenni.

Le Corbusier-nek, a polemizáló – olvassuk el valamikor az életrajzát, ott minden benne van -, de kétségtelenül nagy hatású építésznek van egy fontos idézete. Fontos, mert formálja a felfogásunkat, és fontos azért is, mert gyakran félreértelmezik. Ez a következő:

“A ház valójában egy élő gépezet. Fürdő, nap, hideg víz, meleg víz, tetszés szerinti hőmérséklet, higiénia, szépség arányban. A karosszék valójában egy ülőgép, stb.”

A kritikusok szerint ez a mechanista filozófia tézise, amely az embert gépnek tekinti. Ma már időszerű felismerésnek vesszük, hogy az építési technológia szükséges és szerves része az építkezésnek, még ha egy kis családi házról is van szó.

Napsütés: mi lesz a megtermelt villamos energiával?
A zöld építészet és épületgépészet első ötlete mindig a napelemek telepítése. Még Elon Musk is ebben látja a jövőt, bár az ő zöldtető-üzlete jelenleg csak a tervezett forgalom négy százalékát teszi ki, de lesz még egyszer ünnep a világon. A napelemekkel azonban az a probléma, hogy olyan elektromos hálózatra van szükség hozzájuk, amely képes fogadni a minierőművek által termelt energiát. Mivel az MVM ezt a korszerűsítést még nem hajtotta végre, ellentétben például a németországi energiaszabályozó hatóság hálózatával, újabb megfontolások kerülnek a listára.

Rövid távú megoldás lenne, ha az MVM korszerűsítené hálózatát, és a tömegesen központosított áramellátásról rugalmasabbra állna át. Alternatív megoldásként két lehetőség kínálkozik. Az egyik az egyedi energiatároló rendszerek – azaz akkumulátorok – telepítése, ami hosszú távon nem ideális megoldás, de rövid távon megoldaná a problémát. A másik, életképesebb megoldás a napelemes rendszer bővítése, hogy a ház a megtermelt energiát fel tudja használni. Így nincs maradék energia, nem kell az MVM-mel tárgyalni, és az elosztó általi korszerűsítés után is bővíthető a napelemes ház.

Aktív tervezés a passzívházhoz
Dr. Harmathy Norbert, a BME professzora az aktív mérnöki megoldásokat említi, ha arról kérdezzük, hogyan építsünk zöld házat. “Nagy hatásfokú rendszereket kell választani. Például levegős hőszivattyú, talajszondás, talajkollektoros vagy vizes hőszivattyú, mindegyik teljesítménytényezője jobb, mint egy kondenzációs gázkazáné. Egy talaj-víz hőszivattyú négyszer több energiát termel, mint amennyit fogyaszt, míg egy gázkazán esetében ez 0,93-szor több” – mondta a professzor.

Legalább ilyen fontos a mesterséges szellőzés, amely a szellőzőrendszert az épület használóinak igényeihez igazítja. Amikor senki sincs otthon, nincs légmozgás, de amikor mindenki megérkezik, akkor szabályozottan biztosítja az igényeket kielégítő levegőellátást. Egy családi ház méretű ház esetében ezek viszonylag egyszerű műszaki rendszerek.

“Szinte nulla energiával építhetünk épületet, ha egy nagy hatékonyságú hűtő-fűtő egységet, egy hővisszanyerővel ellátott szellőztető rendszert és egy napelemes és/vagy napkollektoros rendszert is beépítünk” – mondja Dr. Harmahty Norbert.

Ha az uniós minimumkövetelmények teljesítésére törekszünk, akkor máris elérjük az MNB zöldhitel-programjának BB energiahatékonysági szintjét. De még az AA és AA+ szintek sem elérhetetlenek, bár az utóbbiakhoz valóban passzívház-kialakításra van szükség: például a lehető legkisebb veszteségekre kell koncentrálni, a leghatékonyabb burkolatokat kell alkalmazni, és nagy hatékonyságú, szabályozható gépészeti rendszert kell beépíteni.

Megtérülés: elővehetjük a kristálygömböt
Ha megpróbáljuk kiszámolni, hogy mennyivel drágább egy BB címkével ellátott környezetbarát családi ház, mint egy átlagos családi ház, vegyes eredményeket kapunk. Az értékek 25 és 40 százalék között mozognak. Ami a 40 százalékot illeti, maradjunk annyiban, hogy a napi árpiacon nem lehet olyan számot mondani, ami attól a pillanattól kezdve érvényes, hogy az árucikk bekerül a számítógépbe, egészen addig a pillanatig, amíg végül megjelenik.

Kétségtelen, hogy az energiaárak tovább fognak emelkedni.

Az európai gáz- és széntől való eltávolodást részben a fogyasztók fizetik meg. Ez alapvetően megváltoztatja a költség-haszon és a kockázat számítását.

„Hátrányt fog jelenteni, ha magas széndioxid-kibocsátású ingatlanban élünk. Az ipari szektorban már létezik széndioxid-kvóta és kereskedelem is, ezt várhatóan ki fogják terjeszteni a lakóingatlanokra is. Tehát attól, hogy ma 15 százalékkal olcsóbb egy gázkazán egy hőszivattyúnál akkor, ha az olcsóbb technológiát választom, azzal valójában költségkockázatot is vállalok. Lehet, hogy 2025-től az emisszióm után fizethetek plusz adót vagy más típusú járulékot, ami felborítja az előzetes kalkulációt. A kereskedelmi ingatlanok esetében már végzünk ilyen költségkockázati elemzéseket” – mondta Barta Zsombor, a Greenbors Consulting Kft fenntarthatósági tanácsadó cég alapító partnere és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke.

Barta Zsombor szerint ezek a szereplők a legérzékenyebbek az árakra, mint az egylakásos házak, így a fenti érvelés még nem általános. A hosszú távú fenntarthatósági trendek azonban erősek, és a szabályozás is ebbe az irányba tereli az építkezést. A vonatkozó uniós irányelv teljes körű végrehajtása a koronavírusjárvány miatt többször is késett, de az építészek és építőmérnökök tudják, hogy az energiahatékony épületek iránti igény növekedni fog.

„Magyarországon egyértelműen ki is lehet számolni, hogy ha most telerakjuk a tetőt napelemmel, elektromos árammal hűtünk és fűtünk, akkor ez kb. 15-20 százalékos plusz ráfordítást jelent, de nagyjából öt éven belül megtérülhet a befektetés” – mondta Barta. Majd azt is hozzátette a szakember, hogy a küszöbön álló recesszió, az energiaárak növekedése ezt az ötéves megtérülést akár le is rövidítheti. A rezsicsökkentésből, amely Barta szerint a közelmúltban sajnos inkább marginális kérdéssé degradálta az energiahatékonyságot Magyarországon, fel fog ébredni a társadalom, de ez nem lesz egy derűs ébredés.

Nem minden zöld, ami okos
Kanyarodjunk el egy pillanatra, egy gondolat erejéig a célszerűség kijelölte útról. Érdemes emlékezni arra, hogy az intelligens otthonok által kínált szolgáltatások – hang, fény és egyéb, a lakókat figyelő beállítások – közül sok az 1980-as évek kedvenc horrorkliséje volt. De azokban a filmekben a fény- és hangeffekteket szellemek vagy tréfamesterek váltották ki, míg ma már az intelligens otthoni rendszereket használjuk erre – Phillips világítás, Sonos hangrendszer, IKEA ablakvezérlés. Mit kapunk? Zene és fények, amelyek végigkísérnek minket a házon, mintha kísértetjárta lenne. A 30 évvel ezelőtti félelem ma már kívánatos tulajdonság. “Ezek az okos elemek azonban semmit sem tesznek az épület környezetbaráttá tételéhez” – jegyzi meg Jakab Dávid, a fenntartható építési tanácsadással foglalkozó Realiscon cég igazgatója.

Az okosház nem feltétlenül zöld ház és a zöld ház sem feltétlenül okos abban az értelemben, ahogy a technológiai cégek jövőkép videóiban láthatjuk azt.

Nem szabad azonban elfelejtenünk Hypponen első törvényét. Mikko Hypponen, az F-Secure kiberbiztonsági vállalat vezető kutatója egy nagyon egyszerű szabályt fogalmazott meg: “ami okos, az sebezhető”. Ha egy programozó hibát hagy a kódban, akkor valaki más is hozzáférhet ahhoz, amit távolról vezérelhetünk, és nem csak az otthoni wifinkhez csatlakozva. minden olyan intelligens rendszer, amely be van ágyazva és távolról vezérelhető, szintén veszélyben van.

Az sem zöld, ami zöld
Bizonyára olvasta már, hogy Budapest főváros egyes területein a helyi vízművek arra kéri a lakosokat, hogy takarékoskodjanak a vízzel. Ehhez a helyzethez több tényező is hozzájárult. Ezek közé tartozik azonban minden bizonnyal az agglomerációk népességnövekedése, valamint a közüzemi díjak csökkentése miatt elmaradt fejlesztés és korszerűsítés, ami a közüzemi társaságokat rossz pénzügyi helyzetbe hozta. Mára azonban világossá vált, hogy az intenzív öntözési és öntözőrendszereken alapuló kertek nem fenntarthatóak.

…a teljes cikk ide kattintva olvasható!

A cikk eredetileg itt jelent meg.

Tags

Related Articles

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Back to top button
Close