Rólunk írták

A könnyűszerkezetes házak technológiai kultúrája

A mai modern készházak, a technológiai változásoknak köszönhetően teljesen a vevő igényeire szabhatóak.

Nincs sem jogszabályi, sem szerkezeti megkötés, hogy az épületek falszerkezete fából, fémből, avagy vegyesen használt anyagokból készülhessenek. Minden féle épületnek a követelményeknek kell megfelelni, függetlenül azt milyen technológiával érik el.

Vajon mit is érthetünk a könnyűszerkezetes házak, más néven a készházak előállítási és kivitelezési módszerein? Hol tart most? Szerkesztőségünk kérdésére Kárpáti József úr, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége  (ÉVOSZ) korábban Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának hívott ma Környezettudatos és Szerelt technológiás Szakmai Tagozat (MAKÉSZ) elnöke válaszolt:

„A házak a korábbi időszakokban is mindig olyan anyagokból épültek amiket az emberek a környezetükben találtak. Ezért a legrégebbi favázas építkezés, mivel karókat leverve, különböző levelekkel, növényi anyagokkal, mohával vagy pálmalevéllel burkolták. Mint ahogy a kerék feltalálásától számítva is folyamatos a fejlődés: először talicskát , majd autót is lehetett így gyártani. A házak építési technológiája is így fejlődött. Ahol agyag volt, azt használták, ahol kő volt, ott faragtak, ahol erdő volt, ott gerendát készítettek.”

A könnyűszerkezetes kifejezés csak Magyarországon használatos, ami alatt azt értjük, hogy könnyebb a súlya, mint a téglafalazatnak. Beletartozik minden, akár fából, akár fémből, akár gyári panelból készült.

Az építészeti terminológia a gyárban, panelból előállított házakat készházaknak, s ebből adódóan a teljes gyártási folyamatot pedig készház technológiának hívják.

2010-ben épült geotermikus energiával működő acélszerkezetes készház

Európában is inkább fertighaus (készház) vagy ready house (készház) a neve az így készült házaknak. A nevünk megváltoztatását az indokolta, hogy a könnyűszerkezet egyre inkább pejoratív jelzővé vált, a készház kifejezést mint mű szót, divatból azok is előszeretettel használják, akik kész házakat, azaz elkészült házakat értékesítenek.

A készház technológiának számtalan kivitelezési variációja létezik. Lehet, hogy csak a vázszerkezetet készítik el. Más esetben lehet, hogy csak falazat egyik oldala van burkolva, avagy már mindkettő. Már a gyártás folyamatában beépítik a hőszigetelést, a nyílászárókat, a konyhabútort. Megtörténik a belső glettelés, a vakolás, a végleges színezéssel együtt. Vannak már olyan üzemek is, ahol a belső oldal már tapétázva, csempézve készül el, a redőnyök is működnek, illetve le is van cserepezve és ennyire előkészített állapotban szállítják a helyszínre.

Az ily módon előre legyártott szerkezetet, a még nyáron elkészített alapra, akár télen is kiszállíthatják és már 72 óra múlva lakható a 120 nm-es ház.

A könnyűszerkezetes kivitelezési technológia és az energiatakarékosság kapcsolatát illetően a készházaknál a vékonyabb falakkal, valamint rajtuk lévő különböző hőszigetelő anyagokkal is jobb hőátbocsátási értéket lehet elérni. Így kisebb a hőveszteség, jóval kevesebb energia felhasználás szükséges a fűtéshez, a hűtéshez. Következésképp a könnyűszerkezetes házak napjainkban már sokkal jobban megfelelnek az érvényben lévő környezetvédelmi elvárásoknak is.

A felhasznált anyagok is rendkívül széles választékban kerülnek felhasználásra. A falak vastagsága a 14cm-től a 20 cm-ig is terjedhet, ami lehet OSB, V100-as bútorlap, gipszrost, mindez többféle vastagságban. Külső hőszigetelésre rendszerint polisztirol, kőzetgyapot, fagyapot, és bármilyen vakolat, vagy burkolat, belül pedig üveggyapot, kőzetgyapot, fújt cellulóz, fagyapot, kender, és birka gyapjú is használatos.

Belső oldalon, gipszrost, gipszkarton, magnéziumoxid lap, és ezekre kerül a festés, vagy tapéta, vagy a csempe. Lehet, un. szerelő hézag, amiben a gépészet kerül beépítésre, és azt követi a külső burkolat. A különböző vastagság, és az anyaghasználat kombinációja határozza meg, hogy az építmény iránt támasztott minőségi követelményeket hogyan kell teljesíteni.

Míg a hagyományos technológiánál csak 4-5 variáció lehet, addig a készházak falszerkezete szinten korlátlan variációban, és módon készülhet.  Az energia-hatékonyság, a hőátbocsátási és a légátbocsátási tényező és az, hogy öko-, bio-, közel nulla, passzív, vagy plusz energiás épület, az függ a falak szerkezetétől, függ az építész figyelmességétől, hogy mennyire törődik a benapozással, az árnyékolással és az egyéb gépészeti berendezések felhasználásával.

Kinek ajánlják a könnyűszerkezetes technológiát? Kárpáti József úr szavai szerint: „A mai kivitelezési követelmények és a minősített építőanyagoknak köszönhetően alkalmas nagyméretű középületek (irodaházak, szállodák) számára, tárolók, gazdasági épületek számára is, de nagyon ideális magán, a kis megrendelők (családi házak, nyaralók, stb.) számára is. Készült már így 100 lakásos passzív ház, és van 40 nm-es mobil és konténerház is.

Ma már a fokozott minőségi követelmények, elvárások megfogalmazása birtokában nem lehet meghatározni, hogy melyik technológia a legalkalmasabb! Érdekes, hogy a klíma- és környezetvédelem, okán a faépítészet, a bio-házak, rendkívül gyorsan terjednek. Így talán furának hangzik, hogy a szlogen, hogy „Küzdj a Klímavédelemért! Ültess fát! Használj fát!” Alaptalan félelmek ezek, de ezek a tudatában mégis megrögzülhetnek olyan gondolatok, hogy ne építs ilyen házat. Nálunk sokan az én házam én váram gondolat jegyében, inkább még betonból építenének. Ennek ellenére hazai viszonylatban a könnyűszerkezetes technológiával épült családi házak aránya az elmúlt 20 évben 3,5%-ról 15%-ra nőtt, de ettől még több is épülhetett volna, ha lett volna a kivitelezőknek elég kapacitása hozzá.” Összehasonlítva egy kis külföldi kitekintésessel a hazai könnyűszerkezetes készház technológiát a  német, az olasz, a francia és a tengerentúli tradíciókkal: hazai viszonylatban elsősorban a helyszíni összeszerelésnek van nagyobb hagyománya, mivel az kis beruházással (fűrész, szekerce, és létra) jár együtt.

Amerikában eleinte sokáig nem engedélyezték a munkahelyek védelme érdekében a panelgyártást.  Amikor nálunk is a megjelentek a német és az osztrák import házak,  egyre több üzem épült, ahol először manufakturális módon készítették a házak falait, paneljait. Nálunk a történelmi és a gazdasági hagyományokhoz igazodóan a német technológia volt a minta. Fő cél a stabilitás, a hosszú élettartam és az energiahatékonyság. Ezzel szemben az angolszász gondolkozásnál az rövid idejű megfelelőség, az épp a szükségletnek megfelelő alkalmasság a fő szempont. Nem terveznek hosszú távra, inkább az olcsóságra törekednek. Olaszoknál mindössze az elmúlt 10 évben jelent meg ez a módszer. Itt a technológia földrengés elleni állékonysága hozta meg a gyors elterjedését. A franciáknál, a németekhez hasonlóan a fachwerk (gerendavázas) házak váltak népszerűvé: lásd. például Strassburg és térsége.

  • Kárpáti József úr sok éves építészeti tapasztalatai alapján a következőképp összegezte a könnyűszerkezetes technológiával kapcsolatos tapasztalatait: „ Az én véleményem mindenki építsen, lakjon olyan házban, amiben biztonságban, és jól érzi magát, ami igazi OTTHON-t biztosít számára. Amennyiben megtudja fogalmazni a vágyait, lehetőségeit, ami elsősorban a pénzügyi fedezetét is jelenti, akkor számára megfelelő minőségi házat fog építeni. Ami nekem hiányzik, hogy a szabályozás sem teljesen megfelelő. Nem megoldott a megfelelő minőségi követelményekre vonatkozó ellenőrzés. Olyanok is építhetnek házakat, akiknek nincs megfelelő szakmai ismeretük, sőt jogosultságuk nincs,

mert nincsenek a tevékenységükben regisztrálva a Kamaránál :mint Lakó és nem Lakóépületek Építője, ahol az is rögzítésre kerül, milyen feltételekkel rendelkezik. A termékeik sem minősítettek, sokszor nem is megfelelőek. Nincs kivitelezési tapasztalatuk, gyakorlatuk, így sok hibát is elkövethetnek. Ebből adódóan az ilyen kivitelezők építményei után ítélik el sokan a készházakat (könnyűszerkezetes házakat), hogy gyenge minőségűek, nem komoly épületek. A hagyományos építkezési módoknál is vannak kőműves által elkövetett hibák, de ezt a rossz kivitelezést már „megszoktuk”. Egy-egy ilyen negatív hír a készház esetében még rosszabb hírré válik: „Na, látod, hogy nem is jó technológia, építhettél volna hagyományos módon egy komolyabb házat!” Én annak örülnék, ha a támogatott házaknál, (CSOK) szigorúbban ellenőriznék a követelményeknek való megfelelést. Jó lenne, ha szakmai tanácsadókra bíznák, hogy megfelel-e az épület az energetikai és minőségi követelményeknek, hogy csak ennek birtokában legyen kifizethető a pénzügyi támogatás. Egy un. Mintaházpark létrehozása megoldást nyújthatna az építtetők számára fent említett nehézségek megelőzésére.”

A cikk a Házak Magazin-ban jelent meg 

 

 

 

 

 

 

Tags
Részletek

Related Articles

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Back to top button
Close