A világ szeme az „öko házakon” van, kétségbeesetten törekedve a fenntarthatóbb életre. A kender már most is fontos építőanyag az építőiparban, és kulcsfontosságúnak bizonyulhat a fenntarthatóbb jövő felépítésében. Hogyan használhatjuk tehát a legjobban és legköltséghatékonyabban ezt az értékes, megújuló erőforrást?
A hagyományos építési gyakorlatok egyre tarthatatlanabbak; a növekvő populációk elhelyezésének szükségessége tovább növeli azt az egyre növekvő nyomást, amelyet ökoszisztémáinkra nehezedünk, miközben megállíthatatlannak tűnő sietséggel aknázzuk ki a természeti erőforrásokat.
Évről évre egyre több embert tömörítünk városokba, és pusztítjuk környezetünket kétségbeesett erőfeszítéssel, hogy fenntartsuk ezt az eredendően fenntarthatatlan életmódot. A kenderházak segíthetnek egy fenntarthatóbb jövő felépítésében. A kendert évezredek óta használnak különböző célokra, beleértve az építkezést is; száraiból készülő kenderbeton egy innovatív és környezetbarát építőanyag. Ez az ősi növény gyorsan növekszik, kevés vizet igényel, és képes megkötni a szén-dioxidot, így jelentős szerepet játszik a fenntarthatóságban.
A kenderbetonnak, neve ellenére semmi köze a hagyományos értelemben vett betonhoz; sokkal könnyebb, és nem tartalmaz energiaintenzív cementet, melynek a bányászata és az égetése nem fenntartható. Ez az anyag légáteresztő, ami megakadályozza a penész és más gombák kialakulását, így hozzájárul az egészséges belső levegőminőséghez.
A kenderbeton készítése viszonylag egyszerű: a kender szárát dekortikálják, majd az építéshez a pozdorját használják, melyhez meszet és vizet kevernek. Az így kapott anyag könnyű, mégis erős, és kiváló szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Az építési folyamat során a kenderbetont fa faluzatok közé öntik, ahol megszilárdul.
A cikk eredetileg a www.kp.hu weboldalon jelent meg. Kattints ide a folytatásért!
