Mint tudjuk az összes energia felhasználásnak és így a károsanyag kibocsátás jelentős részének okozói az épületeink.
A klímánk védelmének vállalt, és természetes kötelezettségünk alapján, számos megoldás mutatkozik. Kezdetben a hőveszteség csökkentése, így az energia felhasználás csökkentése érdekében a hőszigetelés vastagságát folyamatosan növeltük.
Az épületgépészeinkkel majd a gépészeti berendezésekkel gondoltuk a tökéletes megoldás alkalmazását. Otthonaink optimális hőérzetét, a jó levegő minőségének, a megfelelő oxigén és páratartalom biztosítását, nem csak bonyolult okos vezérlésű berendezésekkel biztosíthatjuk.
Az épületeink életciklusa végén, hatalmas mennyiségű nem hasznosítható, le nem, vagy csak hosszú idő után lebomló hulladékkal terhelik környezetünket, miközben a legyártásukra, működtetésükre, újra hasznosításukra hatalmas mennyiségű energiát emésztenek fel.
A megoldás nyilván komplex átalakulás lesz, és nem csak egy része változik a kivitelezésnek felhasználandó anyagoknak. Ami egyre jobban terjed, és ebben vezető pozíciót foglalnak el a könnyűszerkezetes és készház technológiával készülő épületek.
Korai szakaszukban is a jó hőszigetelésük miatt, az alacsonyabb energia felhasználás volt az egyik nagy előnyük. Ma már kiegészül a lakásokon belül elérhető jobb hőérzet, optimálisabb oxigén és páratartalom biztosítása, ráadásul a felhasznált anyagok előállítása, és újra hasznosítása töredék energiát igényel, így jóval kisebb a károsanyag kibocsátás, és kisebb mennyiségű az újra már nem hasznosítható hulladék mennyiség.
Ezek a természetes építőanyagok a fa, a kender, a szalma, nád, és ezek sokrétű feldolgozásuk, alkalmazásuk, valamint egy visszatérő nagyszerű tulajdonságokkal rendelkező anyag az agyag, ill. vályog amik tulajdonságaikkal bizonyítják a modern építészetben, környezetvédelem érdekében való alkalmazásuk szükségességét! Hazánkban is egyre több építész, mérnök, kivitelező, és szerencsére megrendelő ismeri fel, ezekben az építőanyagokban rejlő lehetőségeket.
Ebben a cikkben nincs lehetőség bővebb kifejtésre, a különböző természetes és nem természetes anyagok tulajdonságainak összehasonlítását, de egy terméket, mint újdonságot kiemelnék, ami mint épületgépészeti termék, hazánkban alig ismert berendezés, de alapanyaga az agyag annál inkább. Ez a természetes alapanyagú Bio Klímaregulátor.
A természetes építőanyagok egyik előnye, hogy előállításuk nagyon kis energiával megvalósítható, újra termelhetők.
Helyesen felhasználva azok egészséges atmoszférát, belső oxigéndús, és megfelelő páratartalmú, penész mentes légteret és hangulatot teremtenek, és hogy milyen egyéb pozitív egészségügyi hatásokkal rendelkeznek alig ismert, amivel például a vályogvakolattal ellátott falfelület rendelkezik.
A természetes páraszabályozó képességének köszönhetően egész évben az emberi számára legideálisabb 45-55% közötti relatív páratartalmat tud biztosítani. A vályog igazoltan képes megkötni a levegőben lévő illékony vegyületeket, (VOC-k) melyek a környezetünkben lévő anyagokból szabadulnak fel, (festékekből, tisztító szerekből, stb) minimalizálja a szálló finom port, így biztosítva az otthonunk tisztább egészségesebb levegőjét.
A természetes építőanyagok ugyanis – elvontan fogalmazva – együtt élnek a köztük lakókkal, és ez nem ezotéria, hanem tudományosan kutatott tény.
A vályogvakolat hatásmechanizmusait figyelembe véve a következőket mondhatjuk el róla:
- a levegő nedvességtartalmát bizonyos mértékben felveszi, majd leadja, azaz éppen optimális szinten tartja a külső hatásoknak megfelelően. A működést jól szemlélteti, hogy a vályogvakolt fürdőszobában nem párásodik be a tükör.
- hasonlóan az aktív szénhez, magához vonzza az apró szálló, akár allergén anyagokat. Így a vályogvakolt felületek között például a dohányszag is enyhébb.
Egy jó példa a számtalan közül háromgyerekes építész ismerősünk a budai lakásában lecserélte a cementes vakolatot vályogvakolatra. Addig mindenki kisebb-nagyobb mértékben asztmás volt. A csere meghozta eredményét: fél év múlva jelentősen enyhültek a tüneteik, majd el is múlt a betegség.
Természetesen rendszerben, összefüggésekben, átfogóan kell kialakítani a megfelelő megoldást.
A felületfűtések – padló- fal- és mennyezetfűtés – talán elismerhető, hogy a leghatékonyabb fűtésformák közé tartoznak, ráadásul nemcsak fűtésre, hanem hűtésre is alkalmasak. A két rendszer egyesítésével (pl. fal- és mennyezetfűtés vályogvakolattal) egy nagyon hatékony, kényelmes és egészséges otthont alakíthatunk ki, amiről itt még többet is olvashat: https://valyogvakolat.hu/uncategorized/valyog-falfutes-az-egeszseges-lakoklimaert/
Ám ott, ahol nem megoldható a teljes átalakítás, jó szolgálatot tehet egy szabadalom a klímaregulátor, ami egy vízkörrel ellátott többrétegű panel.
Az elkészült, vagy meglévő falszerkezetre egyszerűen felszerelhető, a fűtéskörre csatlakoztatható. A panel a következő rétegekből épül fel (beltér felől indulva):
- 8 – 10 mm vastag, egyedileg kézzel formált vályogvakolat. (színezhető akár domborműként, dísztárgyként is funkcionálhat)
- Speciális, diffúziómentes, felületnövelt csőrendszer szabványos csatlakozási lehetőségekkel
- 50 mm lágyfarost hőszigetelés
- 10 mm építőlemez hordozó felület,
Látszólag azt mondhatjuk róla, hogy csak egy egyedi hűtő-fűtő felület, ugyanakkor a fent leírtak alapján láthatjuk, hogy nemcsak a hőmérséklet-, hanem a beltér páraszabályozásában is meghatározó szerepet tölthet be. A minél nagyobb felület elérése érdekében, esztétikus mintákkal bordázni lehet a felületet, vagy domborművet kialakítani. Én hasonló műveket egy linzi hatalmas irodaházban láttam, ahol csak szobadíszeknek véltem a színes táblákat, de kiderült, hogy a többezer szenzor érzékelése alapján működtetett irodaház egyik legfontosabb eleme a Klímaregulátor.
Magyarországon a kísérletek célja, hogy a panel hatásosságát, hogyan lehet növelni, hogyan lehet minél több természetes anyagból előállítani, és a különböző méretű helyiségekhez méretezni? Például a hátsó fali hőszigetelés, esetében a lágyfarost hogyan működik, milyen vastagságban megfelelően hatásos, a pára felvételben milyen szerepet játszik, a gipszrosttal szemben. A természetben hamar lebomló lágyfarost a hőszigetelést biztosítja, hogy a hőhatás kizárólag a beltér felé érvényesüljön. Ezzel egy olyan utólag is beépíthető megoldást vihetünk otthonunkba, amely hozzájárul annak egészségesebb belső klímájához.
Sokan azt vallják az épületgépészetben is szinte mindent kitaláltunk, minden amire szükségünk lehet rendelkezésünkre áll.
A fentiek alapján bátran állítom, egy új, talán forradalminak is mondható fejlődés, váltás előtt állunk. A klímavédelmi kötelezettség nem csak az agyag, hanem más természetes anyagok, a hagyományos, tapasztalati úton jól működők, modernizálását, újra használatba vételét hozza előtérbe.
