Kárpáti József a könnyűszerkezetek és a klímabarát építkezések jövőjéről
Ingatlanbefektetés a zöld építkezés és a közművek leépítésének jegyében
Energiahatékonyság, helyben termelt megújuló energia, minél természetesebb és egészségesebb anyagok használata, az ipar környezeti lábnyomának csökkentése; mindezek az erőfeszítések nem újdonságok az építőiparban, de a pozitív változások üteme lassabb a kívánatosnál. A Magyar Környezetbarát Technológiai és Szerelőipari Vállalkozások Szövetsége (MAKÉSZ) is részt vett a Nemzetközi Zöld Építés Hete programsorozaton (szeptember 12-16.), mely keretein belül a „zöldítés” zászlóvivőjének elnökét, Kárpáti Józsefet kérdeztük a lehetőségekről.
– Épületeink a teljes energiafogyasztás több mint negyven százalékáért felelnek, és miután – az autókkal ellentétben – a háztartási tüzelőberendezésekhez egyáltalán nem kapcsolódnak emissziócsökkentő berendezések, a károsanyag-kibocsátás számottevő része is az ingatlanok fűtéséhez kötődik. A Nemzetközi Zöld Építés Hetének rendezvényein ezekre a problémákra is felhívják a figyelmet?
– Természetesen, de mindjárt arra a nagyon fontos körülményre is, hogy immár Magyarországon, a MAKÉSZ-en belül is megvannak azok az ellenőrzött, védjeggyel rendelkező stabil építőipari vállalkozások, azok a szakemberek, amelyek és akik pontosan tudják, miként lehet környezettudatosan, akár nulla külső energiát használó házat építeni anélkül, hogy luxusingatlanról és ennek megfelelő árakról kelljen beszélnünk.
– Jó, hogy az árakat is említi, mert ezek ijesztő mértékben növekednek.
– Nem túlzás, a háborús infláció, az ellátási láncok problémái katasztrofális helyzetbe hozták nemcsak a megrendelőket, hanem a kivitelezőket is. Ma csak olyan szerződéseket szabad kötni, amelyekben előre rögzítik, hogy az építőanyagot a beszerzés időpontjában, a meghatározott kereskedőnél aktuális árakon kell elszámolni, a késedelmes beérkezés miatti határidőcsúszás pedig nem a kivitelező hibája.
– A vevőnek pedig saját érdekében ellenőriznie kell minden anyagbeszerzést az utolsó zacskó szögig bezárólag?
– Mivel ez gyakorlatilag lehetetlen, azt hiszem, a kölcsönös bizalom az egyetlen, amire támaszkodni lehet. Vevőként bíznom kell a kivitelezőben, hogy nem az építőanyag beszerzésénél akar „kaszálni”, a kivitelezőnek pedig abban kell bíznia, hogy a vevő nem fogja mindenféle mondvacsinált kifogásokra hivatkozva utólag megtagadni a fizetést. Mindkettőre akad példa.
– Ha a körülmények ellenére most mégis új beruházásra adnánk a fejünket, mégpedig a zöld építés jegyében klíma- és rezsibarát házat szeretnénk, ez mennyivel drágítaná meg az építkezést?
– Az átlagos árkülönbségre tíz-huszonöt százalékot szoktak mondani, de ezt a hozzáértők megmosolyogják, ugyanis ez pont olyan, mintha azt kérdezné: mennyibe kerül egy autó? Mert Bentley-re vagy Trabantra tetszik-e gondolni?
– Akkor pontosítom a kérdést. Környezettudatos polgárként korszerű, egészséges és olcsón üzemeltethető házat szeretnék, de nem csillagászati áron. Merre induljak el?
– Ha megvan az elképzelés és a pénzügyi keret, akkor első lépésként vegyük fel a kapcsolatot olyan tervezőkkel, akikkel végig tudjuk zongorázni az alternatívákat az épületszerkezettől a gépészetig. Ugyanezt tegyük épületfelújítás esetén is!
Ha környezettudatosan gondolkodunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy amíg egy húsz évvel ezelőtti épület anyagainak előállításához és felépítéséhez 1400 kWh/négyzetméter energiát használtunk fel – ami 140 év fűtési energiájával megegyező érték –, addig egy mai bioházhoz akár 15-30 kWh/négyzetméter energia is elég.
– Mit értsünk bioház és zöld építés alatt?
– Komplex filozófiát, olyan törekvést, amely vezérvonal a tervezés megkezdésétől a kulcsátadásig. Mindezt példákkal tudom körülírni. Mivel a fa építőanyagok előállításához másokhoz képest viszonylag kevés energia kell, és nem mellesleg újratermelhetőek, döntően faszerkezetes, a hazai agrárium által helyben előállított innovatív építőanyagok felhasználásával készült épületekről beszélünk, amelyek akár környezetkímélő talajcsavarokon állhatnak.
A zöld építés fontos célja, hogy az otthon energiafogyasztását a lehető legalacsonyabb szinten tartsa, a szükséges megújuló energiát pedig integrált gépek biztosítják. A rezsicsökkentés mellett a cél az éghajlat védelme is. A felhasznált építőanyagok előállítása, az épület üzemeltetése és az életciklus végén történő újrahasznosítása szintén a lehető legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással történik.
Ezenkívül a fa, a kender és más természetes anyagok, amelyeket helyben lehet előállítani, sokat mondanak arról, hogy nagy mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, amely a légkörbe kerül.
A kőzetgyapot, mint általános szigetelőanyag előállítása sok energiát fogyaszt, ezért ezen a területen például az alkalmazott kőzetgyapot és újításként a szalmatakarók jelentik a jövőt. A polisztirol szigetelőanyagokat bio-hőszigetelő anyagokkal helyettesítik, a száraz fehér rácsot kenderrostokból szőtt szövet váltja fel, amelyet padlószalagokkal borítanak. A gipszkarton alternatívája lehet a farostlemez. Az ökoházban mindezek egy légáteresztő szerkezeti rendszert alkotnak, amely antiallergén hatású. A zöld építési rendszerek a szokásosnál nagyságrendekkel kisebb ökológiai lábnyomú, éghajlat- és költségvetés-barát megoldásokat kínálnak.
– Élettartamuk?
– A természetes eredetű építőanyagok életciklusa, ha a gyártó által előírt technológia szerinti a kivitelezés, akár több száz év. Szinte minden a környezetbarát innovatív technológiák mellett szól, de ezt alá is kell tudnunk támasztani, ezért dolgozunk jelenleg a hőtechnikai tanúsítvány mintájára a szén-dioxid-kibocsátási tanúsítvány bevezetésén. Szeretnénk elérni, hogy állami ösztönzők is a klímabarát lakások építését, illetve a meglévő épületek zöld felújítását támogassák.
Az eredeti cikk a www.magyarnemzet.hu weboldalon jelent meg.
