Hogyan alkalmazkodhatnak a városok az éghajlatváltozás okozta hőhullámokhoz?
Az éghajlati válság miatt a hőhullámok világszerte egyre valószínűbbek és intenzívebbek. Az északi féltekén a rekordhőmérséklet emberek millióit veszélyezteti. Közép- és Nyugat-Európát az elmúlt hónapokban többször is hőhullámok sújtották, ami erdőtüzekhez, evakuálásokhoz és hő okozta halálesetekhez vezetett. Az Egyesült Államokban a helyi vezetők óvatosságra intenek, míg Ázsia sűrűn lakott városai stratégiákat jelentenek be a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok kezelésére.
A városok, különösen a sűrűn lakott nagyvárosok a közegészségügyi vészhelyzetek frontvonalában állnak. A hőhullámok a városi területeken élőket sújtják a legsúlyosabban. Ez részben a városi hőszigethatás miatt van így.
A hőszigethatás egy jelenség, mely akkor jelentkezik, amikor a városok a természetes talajtakarót sűrű, a hőt elnyelő és megtartó felületekkel, például beton járdákkal és épületekkel helyettesítik.
A hőségkockázat szintje városrészenként is változik, a kevésbé tehetős és történelmileg marginalizált rétegeket jobban érinti a népsűrűség, a hűtőrendszerekhez való korlátozott hozzáférés és a városi zöldterületek korlátozott elérhetősége.
A zöld infrastruktúra növelése
A városi zöldfelületek jelenthetik a leghatékonyabb és legintuitívabb módját a városi hőszigethatás csökkentésének és a közelben lakók kényelmének biztosításának.
A zöld infrastruktúra bővítése és a városi parkokhoz és kertekhez való hozzáférés javítása különösen fontos az alacsony jövedelmű közösségekben, amelyek köztudottan kevesebb parkkal és zöldterülettel rendelkeznek, ami a „parkegyenlőségi szakadék” néven ismert jelenség. A fák és más növények az árnyékolás és a párolgás révén segítik a környezet hűtését. A városokban a parkok és kertek számának növelése mellett a növényzet számos módon integrálható a városi szövetbe, az utcák mentén ültetett fáktól kezdve a zöld tetőkön és függőleges falakon át, amelyek mindegyike hőkomfortot biztosít a helyi lakosok számára.
Fényvisszaverő felületek a járdákon és a tetőkön
Az elmúlt években számos olyan innovatív anyagot fejlesztettek ki, amelyek fehér festékkel visszaverik a hőt az épületekről és a járdákról, és hűvösebb hőmérsékletet generálnak, csökkentve ezzel a további mechanikus hűtőrendszerek szükségességét.
Az UNStudio által kifejlesztett Coolest White festék egy példa a nagyon magas teljes napfényvisszaverő képességgel (TSR) rendelkező bevonatrendszerre. Más kísérleti projektek az utakat és járdákat aszfaltalapú fényvisszaverő bevonatokkal, például CoolSeal festékkel fedik be, hogy csökkentsék a hőszigethatás mellékhatásait. Egy egyszerű fehér festék választása, még ha nem is rendelkezik különösebb hűtő tulajdonságokkal, jelentősen hozzájárulhat a környezet általános hűvösebbé tételéhez.
Passzív hűtőrendszerek a klímaberendezés helyett
Ahogy a hőmérséklet emelkedni kezd, az emberek egyre gyakrabban veszik igénybe a légkondicionáló rendszereket, hogy hűtsék magukat és a környezetüket. Amellett, hogy instabil és energiaigényes rendszer, a klímaberendezés által felszabaduló maradékhő is hozzájárul a hősziget-hatáshoz. A hűtési megoldások két kategóriába sorolhatók: aktív, például légkondicionáló rendszerek, vagy passzív. Ezek olyan stratégiák, amelyek kis energiafelhasználással vagy egyáltalán nem fogyasztják a hőnyereséget és a hőelvonást. Ezek közé tartozik a hőnövekedés megakadályozása árnyékoláson és szigetelésen keresztül, valamint a szellőztetés, párolgásos hűtés vagy hasonló módon már felhalmozódott hő eltávolítása.
Míg ezeknek az erőfeszítéseknek a többsége hosszú távú tervezési folyamatokat foglal magában, a városok szezonális intézkedéseket is végrehajtanak, hogy megvédjék legértékesebb polgáraikat a szélsőséges hőségtől. Az olyan városok, mint Barcelona és Párizs klímamenedékeket hoztak létre. Ezek speciálisan 26 Celsius fokos, jól megközelíthető, légkondicionált terek, pihenőkkel, vízi pontokkal a hőség enyhítésére. A városi tereket és iskolákat menedékházakká alakították át, amelyek szabadtéri parkokat támogatnak, és erőteljesen ábrázolják a városi növényzetet és szökőkutakat. Párizs városa egy mobilalkalmazást is elindított, amely nyomon követi a hőkomfortot a város minden pontján, és segít a felhasználóknak megtalálni a legközelebbi hűsölési helyet, ingyenes ivóvízzel ellátott helyet, vagy megtervezni a legjobb útvonalat a gondok elkerülése érdekében.
