Az UN-Habitat és az Oceanix bemutatja a világ első fenntartható úszóvárosának prototípusát
Az UN-Habitat és az OCEANIX blue-tech vállalat bemutatta a világ első fenntartható úszóváros prototípusának tervét, amelyet Puszanban építenek meg. Puszan Dél-Korea második legnagyobb városa, mely a Koreai-félsziget délkeleti részén, a Japán-tenger partján található. A tartományi jogú város, 3,4 millió lakosával az ország legfontosabb kikötője és egyben a világ 5. legforgalmasabb árukikötője, amely megfelelő környezetet biztosít az úszó város prototípusának telepítéséhez. A projekt célja egy méretezhető fejlesztési keret létrehozása a földhiánnyal és a tengerszint emelkedésével küzdő tengerparti városok számára.
Az Oceanix Busan prototípusát 2022. április 26-án New Yorkban, az ENSZ fenntartható úszó városokkal foglalkozó második kerekasztalán mutatták be, a 2019 áprilisában bemutatott Oceanix City koncepciót követően.
A Bjarke Ingels vezette BIG Architercture cég, a helyi Samoo stúdió és az OCEANIX technológiai vállalat, valamint az ENSZ-Habitat együttműködésével a Puszan északi kikötőjében megvalósuló fejlesztés fenntartható megoldásokat kíván nyújtani az éghajlatváltozás és a tengerszint emelkedése által fenyegetett tengerparti városok globális kihívásaira. Az úszó, moduláris és egymással összekapcsolt platformok hidakkal kapcsolódnak a szárazföldhöz, és alacsony épületek, köztük lakások, egy tengerészeti kutatási központ és üvegházak az élelmiszertermesztéshez, valamint fotovoltaikus panelek és integrált rendszerek a hulladékkezeléshez és a víz újrahasznosításához. A főterv első – 6,3 hektáros – szakaszának építése a tervek szerint 2023-ban kezdődik meg.
„Jó úton haladunk afelé, hogy az OCEANIX Busan valósággá váljon, és bebizonyítsuk, hogy a lebegő infrastruktúra új területeket teremthet a part menti városok számára, amelyek fenntartható módon szeretnének terjeszkedni az óceán felé, miközben alkalmazkodni szeretnének a tengerszint emelkedéséhez” – mondta Philipp Hofmann, az OCEANIX vezérigazgatója, az OCEANIX, az ENSZ New York-i központjában tartott találkozón.
Az OCEANIX vízfelszínen úszó közössége 15,5 hektárnyi, egymással összekapcsolt platformból áll majd, és 12 000 embernek ad lakhelyet. Minden negyedben alacsony építésű épületek találhatók, amelyeket lágy vonalak határoznak meg, és különféle teraszok lesznek beltéri és kültéri élethez. A moduláris tengeri negyed a fenntartható és ellenálló városok prototípusa lesz. A vízi városfejlesztés ezen új formájának első megnyilvánulásaként az OCEANIX Busan a város egyedi karakterét és kultúráját a szárazföldről a környező vízbe viszi át.
„Úgy gondoljuk, hogy az OCEANIX lebegő platformjait nagy léptékben lehet fejleszteni, hogy megalapozzák a jövő ellenálló közösségeit a klímaváltozás legsebezhetőbb part menti régióiban” – mondta Bjarke Ingels, a BIG-Bjarke Ingels Group alapítója és kreatív igazgatója a projekt kapcsán.
A projektet úgy alakították ki, hogy alkalmazkodjon a város változó igényeihez: bővíthető és több mint 100 000 fő befogadására alkalmas. A projekt magában foglalja a hulladékmentes és körkörös rendszereket, a zárt vízhurkokat, az élelmiszertermelést, a nettó nulla energiát, az innovatív mobilitást és a part menti élőhelyek helyreállítását. Ezek az összekapcsolt rendszerek a helyszíni működéshez szükséges energia 100%-át úszó és tetőtéri fotovoltaikus tömbökön keresztül állítják elő.
A 2018-ban Itai Madamombe és Marc Collins Che által alapított OCEANIX egy blue tech-el foglalkozó vállalat, amely fenntartható lebegő városok tervezésével és építésével foglalkozik. A Busanban található első prototípus tervezéséért és kivitelezéséért felelős partnerek közé tartoznak: Prime Movers Lab, BIG-Bjarke Ingels Group, SAMOO Architects and Engineers, Arup, Bouygues Construction, Helena, MIT Center for Ocean Engineering, Korea Maritime and Ocean University, Olafur Eliasson és Studio Other Spaces, Wartsila, Transsolar KlimaEngineering, Mobility in Chain, Sherwood Design Engineers, Agritecture, Center for Zero Waste Design, Greenwave és a Global Coral Reef Alliance.
Ma a világon minden ötödik emberből kettő a tengerparttól 100 kilométeren belül él, és a megavárosok 90%-át veszélyezteti a tengerszint emelkedése. Vitathatatlan tény, hogy az árvizek mind az infrastruktúrát, mind pedig egész lakosságokat pusztítanak el, és több millió éghajlati menekültet kényszerítenek otthonaikból. Az úgynevezett éghajlati migráció az emberek bizonyos csoportjainak a lakóhelyükről való elmenekülését jelenti az új éghajlati paradigmában őket fenyegető állandó természeti veszélyek elől. Ezt a paradigmát nemcsak az árvizek, hanem az aszályok és a szakadó esőzések is jellemzik, amelyek 2008 óta világszerte több mint 280 millió embert mozgósítottak.
Mindezek a tényezők döntő szerepet játszottak az úszó város prototípusának megvalósítására, amely a remények szerint világszerte megoldást kínálhat az olyan hasonló problémákkal szembenéző városok, mint a Dél-koreai Puszan.
