A múzeum új homlokzatát városi hulladékból készült téglákból építették fel
Egy új recept szerint régi beton- és üvegdarabokból alacsony szén-dioxid-kibocsátású építőanyagot készítenek.
A belgiumi Gent városának hulladékából egy nagy kulturális intézmény építőkövei készülnek. A Gent-i Design Múzeum felújítása és bővítése során egy innovatív új újrahasznosítási eljárás során régi beton- és üvegtörmelékekből téglákat készítenek, amelyek a múzeum külsejét borítják majd. Az alapanyagok helyi beszerzésének és a téglák keményedési módjának köszönhetően az anyagnak csak egyharmada a megtestesült szén-dioxid-kibocsátása a hagyományos téglákénak.
A Gent Waste Brick téglát a múzeum bővítésének homlokzatán használják majd, amelyet a londoni Carmody Groarke építésziroda tervezett. A TRANS építészekkel és a BC Materials és a Local Works Studio anyagtervezőkkel együttműködve a Carmody Groarke kifejlesztett egy olyan módszert, amellyel az építési hulladékanyagok, például a beton és az üveg olyan keverékké őrölhetők, amely mésszel kombinálva szárazon száradó téglává alakítható. Ahelyett, hogy agyagot ásnának ki a téglagyártáshoz, vagy tömeggyártott téglákat importálnának a régión kívülről, a Gent Waste Brick helyi anyagokból és jelentősen kevesebb energiával készül.
Az emberiség történelmének nagy részében az építőanyagokat helyben szerezték be, legyen szó kőről, fáról vagy a téglák készítéséhez használt agyagról. Az iparosodás és a globalizáció azonban megváltoztatta ezt a termelést, és ma már a legtöbb építőanyagot messze attól a helytől állítják elő vagy termelik ki, ahol végül épületek épülnek belőlük. Ez a rendszer valószínűleg nem fog megszűnni, de a Gent Waste Brick alternatívát kínál: a helyi hulladékáramokat el lehet téríteni, újra fel lehet dolgozni és újra fel lehet használni, mint egyfajta helyi eredetű építőanyagot.
Az elsősorban lebontott épületekből származó zúzott betonból, falazatból és üvegből készült Gent Waste Brick főként a múzeum öt mérföldes körzetében összegyűjtött anyagokat használja fel. A téglák kötőanyagaként használt mész egy kicsit távolabbról származik, de még mindig a régióból származik. A nyersanyagokat egy konténer méretű mobil feldolgozóban egyesítve téglákká formálják, amelyek 60 napon át száradással érlelődnek. A tipikus téglákkal ellentétben, amelyeket egyszer vagy akár kétszer is kiégetnek több mint 2000 Celsius-fokos hőmérsékleten, a Gent Waste Brick sokkal kevésbé energiaigényes. A tégla pedig a szilárdulási folyamat során ténylegesen elnyeli a levegőből a szenet, megkötve a szén-dioxidot, és a folyamat során keményebbé válik. Becslések szerint 60 éves élettartama alatt minden egyes tégla harmadannyi CO2-t termel, mint egy hagyományos tégla.
A téglákat a múzeum várhatóan 2024-re elkészülő bővítésének külső burkolatához használják majd. A téglák formázásában a genti lakosok is részt vehetnek majd, így kapcsolódva a város történelméhez és jövőjéhez. Az egykor Európa leggazdagabb városa volt, Gent nagyrészt téglából épült. Most a lebontott épületeket újrahasznosítják, hogy újra feltalálják a város építészetét alkotó téglákat.
A cég szerint a téglák előállításának folyamata adaptálható különböző alapanyagokhoz, és könnyen felhasználható más helyeken is. Az új újrahasznosított tégla tesztüzemeiben olyan anyagok, mint a kerámia és a régi téglák bizonyultak működőképesnek, sőt a tervezők még a szélesebb körben elterjedt kommunális hulladék felhasználását is vizsgálták.
A receptnek, amely mellett megállapodtak, van néhány hátulütője. Egyrészt a nedves és hideg időjárás esetén a tipikus téglához képest érzékenyebb a fagyási-olvadási ciklusra. Carmody szerint ez nem jelent komoly problémát, de a múzeum épületét kissé másképp kellett megtervezni, mintha hagyományos téglából épült volna. A víz elvezetése érdekében a homlokzatról a tető nagyobb túlnyúlással rendelkezik, az ablakpárkányok pedig mélyebbek, hogy az ablakok széleinél ne történjen fagyás. Carmody szerint a hagyományos építőanyagokkal ellentétben, amelyek az időjárás számára áthatolhatatlanok, a helyi téglák révén a múzeum kialakítása jobban tükrözi a környék éghajlatát.
A belga kormány már tanúsította a Gent Waste Brick tégla használatát a múzeumi projektben, és Carmody szerint könnyen alkalmazható más építési projektekben, sőt, akár más formákban is.
Carmody szerint cége már tárgyalásokat folytat más ügyfelekkel arról, hogy ezt az anyaggyártási folyamatot más projektekben is alkalmazzák, beleértve egy lehetséges londoni művészeti galériát is. Vannak azonban ellenszelek, mivel az építési tanúsítványok, előírások és biztosítási szabványok helyenként eltérőek, és gyakran igen specifikusak az építőanyagok alapösszetevőit illetően.
