„A cementipar a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, mintegy 2,8 milliárd tonnával.” – olvasható Lucy Rodgers, a beton ökológiai lábnyomáról írt BBC riportjában.
Évente több mint 4 milliárd tonnával a cement felelős a globális CO2-kibocsátás mintegy 8 százalékáért, és kulcsfontosságú eleme a világ legtöbbet gyártott termékének, a beton gyártásában. A világban fejenként körülbelül fél tonna beton keletkezik évente, ami 11 000 Empire State Building megépítéséhez lenne elegendő. Ilyen hatalmas számok mellett van-e mód ennek a hatásnak a csökkentésére?
A cement előállításához a mészkövet, az agyagot és a homokot rendkívül forró kemencékben hevítik, amelyek elérik az 1450 °C-ot. Így keletkezik a klinker, amelyet gipsszel és más adalékokkal, például pozzolánnal, mészkővel és más anyagokkal kevernek össze. A cement a betonkeverék körülbelül 10%-át teszi ki. A további alapösszetevők a homok, a kavics, mint finom és durva adalékanyagok, és a víz.
A cementgyártás során két fő folyamat eredményez szén-dioxid-kibocsátást. Az első az a kémiai reakció, amely a cement fő összetevője, a klinker gyártása során megy végbe, amikor a karbonátok (főleg a mészkőben található CaCO3) oxidokra (főleg mészre, CaO-ra) és CO2-re bomlanak a hő hatására.
A kibocsátás másik forrása a fosszilis tüzelőanyagok használata a nyersanyagok jóval 1000 °C fölé melegítéséhez szükséges jelentős energia előállítására. Más szavakkal, a betongyártás nagy mennyiségű üzemanyagot fogyaszt (általában nem megújuló forrásokból, például kőolajkokszból, benzinből vagy földgázból), és különféle szennyező gázokat bocsát ki, köztük szén-monoxidot és szén-dioxidot.
A cikk eredetileg a www.kp.hu weboldalon jelent meg. Kattints ide a folytatásért!
