“A nettó nulla épületek leegyszerűsített megoldása egy elkapkodott ezüstgolyó”
Az „ezüstgolyó” kifejezés egy egyszerű, már-már varázslatos megoldás leírására szolgál, amely gyorsan és nagy hatékonysággal oldd meg összetett, régóta fennálló problémákat.
„Ahhoz, hogy valóban kezeljük az éghajlatváltozást, a jólétre és a boldogságra kell összpontosítanunk, nem az energiacsökkentésre vagy a szén-dioxid-kibocsátásra” – mondja Lambers Golana Shepherd és Adam Selby.
A Ramboll egy 1945-ben Dániában alapított globális építészeti, mérnöki és tanácsadó cég, 16 500 szakemberrel, akik fenntartható megoldásokat kutatnak és alkalmaznak projektjeikben. Gorana Shepherd város- és regionális fejlesztésekre szakosodott építész, valamint városok és regeneráció igazgatója a Rambollnál, ahol csapatával jelentős, életközpontú megközelítést képviselő regenerációs projekteket vezet. Adam Selvey a Ramboll építési és tervezési kiválósági igazgatója. Ő felel a Ramboll brit építészmérnöki csapatának tervezéséért és műszaki stratégiájáért.
Ebben a cikkben a két szakember a nettó nulla épületek témájában osztja meg gondolatait, mint lehetséges megoldást az épületek szénlábnyomának drámai csökkentésére.
Arra kérnek bennünket, hogy gondoljunk a jövőre. Az éghajlatváltozással együtt el kell térnünk a szén-dioxid-mentes és megújuló gazdaság felé. De a boldog emberek fenntartható emberek. És a jelenlegi ipari rohanásban a nettó nulla kibocsátás elérése érdekében ezt nem felejthetjük el.
Társadalomként gyakran nagyon leegyszerűsítve látjuk a dolgokat, megfeledkezünk arról, hogy az élet kényes és összefüggő. Gyakran évekbe telik, amíg a valóság feltárul. Európa fejetlenül rohant dízelautókat vásárolni a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében, de néhány éven belül rájött, hogy súlyos közegészségügyi válságot okoznak, az NOx-kibocsátást növelve a városokban.
A nagyobb képet kell nézni. A boldogságot kell szem előtt tartanunk.
Most józan ésszel szólítunk fel mindenkit, hogy dolgozzunk együtt egy fenntarthatóbb jövőért és egy szén-dioxid-mentes gazdaságért. Az UKGBC szerint „az Egyesült Királyság épített környezete jelenleg az Egyesült Királyság teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 25%-át teszi ki”, így az egész iparágra kiterjedő feltételezés szerint az Egyesült Királyság az Egyesült Királyság kibocsátásának 25%-át nullára csökkenti. ez lenne a mi méltányos részesedésünk.
De a nettó nulla létrehozásának leegyszerűsített megoldása csak egy újabb ezüstgolyó.
Az elmúlt évtizedben nőtt a közvélemény wellness iránti érdeklődése, a Covid-19 világjárvány óta pedig nőtt a társadalmi érdeklődés a wellness iránt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) arra ösztönzi tagországait, hogy a jólétet használják a politikai fejlődés indikátoraként, a skandináv országok pedig folyamatosan vezetik számos jóléti indexet, és nagy figyelmet keltenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az urbanizációt a 21. század egyik legfontosabb egészségügyi hatásának ismeri el, és a túlterhelt egészségügyi rendszer számára a megelőzés az egyetlen módja ennek a nyomásnak.
Az Egészségügyi Világszervezet egyik fő prioritása, hogy világos iránymutatásokat adjon az építészeknek és várostervezőknek, amelyek tükrözik az egészségügyi politikát a várostervezésben. Az Egyesült Királyságban Lord Crisp nemrégiben terjesztette a szenátus elé az egészséges lakhatásról szóló törvényt. A törvényjavaslat elismeri, hogy az építési szabványok önmagukban nem elegendőek az egészségügyi és jóléti eredmények eléréséhez, és létrehozza az Egészséges Lakásügyi Bizottság Hivatalát.
Támogatjuk egy ilyen iroda létrehozásának ötletét, de a siker kulcsa legalább három 21. századi kihívás megoldása: a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, valamint az egészség és a jólét. Attól függ, hogyan valósítod meg az elképzeléseidet. Nyilvánvalóan el kell távolodnunk a mai egydimenziós gondolkodástól jólétünk, mentális egészségünk és szénlábnyomunk érdekében. Ezért van szükségünk egy ökológiai filozófiára.
Az épületek energia- és szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló jelenlegi erőfeszítések nem mindig vezetnek igazán fenntartható eredményekhez. Várostervezőként és mérnökként úgy gondoljuk, hogy a fenntartható városrészek és az éghajlatváltozással szemben ellenálló lakásépítés nem lehet pusztán empirikus tervezési folyamat.
A városoknak működőképesnek, szépnek és kulturálisan jelentőségteljesnek kell lenniük az ott élő emberek számára, és a csodálat és az összetartozás érzését kell kelteniük. A boldog emberek nagyobb valószínűséggel fenntarthatók, kevésbé támaszkodnak az egészségügyi ellátórendszerekre, és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással rendelkeznek azokban a járható negyedekben, ahol a lakhatás keresztezi a kereskedelmet, a szolgáltatásokat, a munkahelyeket és a természethez való hozzáférést.
Az üzemi energiára és az épített környezetben megtestesült szén-dioxidra való jelenlegi összpontosítás alapvetően hibás, mert figyelmen kívül hagyja, hogyan hozhatunk létre igazságos és fenntartható társadalmat. Vegyünk egy egyszerű ablakméret-csökkentést az energiatakarékosság érdekében; a napfény hiánya befolyásolja szerotoninszintünket, csökkenti az immunitást, és növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűségét. E betegségek kezelése gyakran olyan gyógyszereket és vegyszereket igényel, amelyeknek saját szén-dioxid-kibocsátása van.
Az egyszerű megoldást keresve az építőipar piros vonalat húzott a nettó nulla épület köré, és kényelmesen figyelmen kívül hagyja a Scope 3 kibocsátást. Az érdeklődők a nettó nulla besorolást kérhetik egy épületre, annak elhelyezkedésétől függetlenül, a terep és hogyan jutnak el oda az emberek. Ez a válasz nem a bolygó legnagyobb válságára vonatkozik, hanem az ökoszisztéma filozófiájára.
Nem a túltervezés az előrevivő út. A rendszerszemléletű gondolkodás az. Bár a mérnökök innovatív problémamegoldók, a szakma gyakran szűk látókörű. A minimális előírások és szabályzatok csak a legalapvetőbb emberi szükségleteinket elégítik ki.
Ha megértjük, hogy az emberek és a természet szimbiózisban élnek, olyan környezetet alakíthatunk ki, ahol a természet és az emberek virágoznak, és az emberek olyan fenntartható viselkedést választanak, mint az aktív utazás és a helyi, növényi alapú étkezés.
Az épített környezeti szakmáknak kéz a kézben kell dolgozniuk egy fenntartható és boldog jövő elgondolása érdekében.
Ez a rendszerszemlélet jelenleg hiányzik a városok, otthonok és városrészek tervezéséből, de szükség van rá, hogy megoldjuk összetett városi problémáinkat: a WHO és a Save the Children rendszerszemléletű megközelítést követel az éghajlatváltozásra, az egészségügyre és a méltányosságra válaszul. Erre a gondolkodásmódra szükség van az épületek, városrészek tervezésénél is.
Az épített környezetben minden szakmának kéz a kézben kell dolgoznia egy fenntartható és boldog jövő elképzelése érdekében. Azáltal, hogy olyan tervezési eredményeket határozunk meg, amelyek célja mindenki boldogságának javítása, sokkal tovább mehetünk a valóban fenntartható hely elérése érdekében.
Ha olyan tervezési eredményeket határoznánk meg, amelyek a nettó nulla mellett mindenki boldogságának javítására is törekednek, sokkal messzebbre juthatnánk a valódi fenntarthatóság elérésében.
