Körkörös gazdaság a várostervezésben: fenntarthatóság és és közösségi szerepvállalás
A körforgásos gazdaságról gyakran beszélnek az épületekkel kapcsolatban az anyagok újrafelhasználása, a mobil tervezés és az „anyagútlevél” szempontjából, de a keretrendszert leggyakrabban városi szinten alkalmazzák. A bizonyos fokú önellátást biztosító körkörös gazdaság közösségi szintű ötleteitől a városok által irányított stratégiákig – a városi léptékű projektek irányelveket adnak a körforgásos gazdaság számára, és bepillantást nyújtanak abba, hogyan is nézhet ki a körforgásos gazdaság nagyszabású változata.
Az alábbiakban megvizsgáljuk a körkörös városi környezetben alkalmazott stratégiákat az építészettől és az építőanyagoktól az energiatermelésig, a hulladékgazdálkodásig és az élelmiszertermelésig, valamint az ezeket a projekteket támogató folyamatokat és tevékenységeket, valamint ismertetjük a körforgást támogató feltételeket.
A körforgásos gazdaságot általában a 3R koncepcióra redukálják; Reduce-Reuse-Recycle – redukálni – újrahasználni – újrahasznosítani – de a koncepció ennél sokkal összetettebb, és számos következménnyel jár, amelyek paradigmaváltáshoz vezetnek a városi környezet tervezésében.
A városok az erőforrás-felhasználás központjai és az üvegházhatású gázok kibocsátásának fő termelői. A fő gazdasági modell lineáris. Ez azt jelenti, hogy a nyersanyagokat kivonják, az alkatrészeket legyártják, felhasználják, majd életciklusuk végén hulladékként ártalmatlanítják. A nyersanyagok iránti kereslet 2050-re várhatóan megduplázódik. Mivel a városi közösségek központi szerepet játszanak a körkörös gazdaság modelljeinek kialakításában, fontos a városszerkezet egészét szemlélni.
2020-ban az EU közzétette körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét. Ez fontos része az új Green Deal végrehajtásának. A stratégia magában foglalja a fenntartható terméktervezést, a hulladékcsökkentést és a másodlagos anyagok európai piacának megteremtését. A terv leírja az újrahasznosított tartalomra vonatkozó követelmények lehetséges bevezetését egyes építési termékek esetében. Ez jelentős paradigmaváltást jelent az építőipar építési szabályozásában. Emellett az EU ösztönözni kívánja a talajszennyezés csökkentésére és az elhagyott vagy szennyezett ipari területek megtisztítására irányuló kezdeményezéseket.
Egyes nagyvárosok már most is élen járnak a klímaváltozás elleni küzdelemben, és lefektetik a körforgásos gazdaság alapjait, amely új lehetőségeket teremt a klímaváltozás mérséklésére. A körkörös gazdaság stratégiájának kidolgozásához átfogóan meg kell érteni, hogyan gazdálkodnak a városok erőforrásaikkal és hulladékaikkal, valamint azt, hogy a magánszektor szereplői hogyan vesznek részt az új regionális gazdasági keretben.
Prága úttörő szerepet játszott a körforgásos gazdaság fejlesztésében a régióban. 2019-ben a város együttműködött az amszterdami Circle Economy-val, hogy elemezze a helyi anyagáramlást és a szén-dioxid-kibocsátást a helyi gazdasággal összefüggésben, hogy azonosítsa azokat a kulcsfontosságú iparágakat, amelyek bevezethetik a körkörös gazdaságot. Az elkészített akcióterv a következő eredményeket eredményezte: olyan Re-Use pontok hálózatának létrehozása, amelyek olyan kiselejtezett elemeket dolgoznak fel, mint a háztartási készülékek és bútorok, az élelmiszerhulladék összegyűjtése, amelyet biogázzá alakítanak, valamint a körforgásos mezőgazdasági elvek megvalósítása a város körüli mezőgazdasági területeken.
Az erőforrás-, termék- és hulladékgazdálkodási politikák mellett az önkormányzati tervezés középpontjában az energia- és élelmiszer-önellátás, valamint a közösségi részvétel iránti növekvő érdeklődés áll. Az amszterdami székhelyű Space&Matter cég helyi szinten sikeresen alkalmazza a körforgásos gazdaság elveit. Az építésziroda a jövőorientált városi környezetet keresve olyan projektfejlesztő céget alapított, amely lehetővé teszi a közös tervezési folyamatot a polgárok és a végfelhasználók részvételével. A hatóság számára az emberek bevonása az önkormányzati tervezésbe és irányításba a körforgásos gazdaság építésének egyik legfontosabb lépése.
Az iroda egyik legfontosabb projektje a Schoonschip, egy innovatív, közösség által működtetett amszterdami szomszédság. A projektben több mint 100 lakos él, és decentralizált és fenntartható energia-, víz- és szennyvízrendszerekkel van felszerelve. A napelemekből álló intelligens hálózat lehetővé teszi a lakók számára, hogy megosszák egymással az energiát, míg a vízkezelési technológia energiát és tápanyagokat von ki a szennyvízből. A projekt egy nyílt forráskódú projekt, ahol a társasházi közösség hajlandó megosztani a projekt fejlesztése során szerzett információkat. A létesítmény fejlesztési folyamatával kapcsolatos információkat egy weboldalon gyűjtötték össze, amely az anyagoktól az élelmiszer-előállításon át a jogi kérdésekig mindent részletez.
A teljesen körkörös gazdaságra való áttérés összetett, többlépcsős folyamat, amelyet nagyrészt a politika vezérel. Amint azonban ez a néhány példa is mutatja, az építészek, tervezők és közösségek nemcsak a körforgásos gazdaság jövőképének kialakításában segíthetnek, hanem a körkörös gazdaság ismereteit továbbfejlesztő akciókkal megkezdhetik a körkörös keretek városfejlesztési szintre emelését is.
