„Az ügyfelek egy apró falu és egy templom között fészkelt történelmi otthont akartak átdolgozni, és a leromlott állapotú bővítményt új, kortárs dizájnnal akarták kicserélni, hogy teljes mértékben kihasználják a fenséges környezetet és kilátást, és bensőségesebb integrációt teremtsenek a beltéri és kültéri terek között.” – olvasható a Challinor Hitchcock-Yoo építésziroda honlapján az „School House” felújítási projektje kapcsán.
Az adaptív újrahasználat az építészetben egy meglévő struktúra új céljának megtalálása. Egy régi haditengerészeti laktanya középiskolává alakítása egy példa az adaptív újrafelhasználás folyamatára. Az épített szerkezetek gyakran használaton kívülivé vagy elhagyottá válnak. Az adaptív újrahasználat tökéletes módja annak, hogy új életet leheljünk egy régi épületbe, miközben megőrizzük annak történelmi értékét. Akár környezetvédelmi okokból, akár a rendelkezésre álló földterületek hiánya miatt, akár a történelmi nevezetesség megóvásának vágya miatt, világszerte számtalan építészeti cég fordul az adaptív újrahasználathoz az épített környezet egyes modern problémáinak megoldásaként.
Ennek az egyedülálló ingatlanprojekt a Ledbury-ben (Egyesült Királyság) a kezdeti elképzelése az volt, hogy valami olyasmit hozzanak létre, ami erősen kontrasztos, mégis kiegészíti a főépület történelmi megjelenését, és olyan utat hoz létre, amely a táj panorámájában csúcsosodik ki. A látkép a tagadás és jutalom játékos narratíváját állítja fel, a főbejáratból kibontakozó nézőpontokkal, az ablakokkal és nyílásokkal, melyek úgy helyezkednek el, hogy pillanatfelvételeket készítsenek anélkül, hogy elárulnák az akadálytalan táj teljes megelégedettségét és szépségét, amíg az ember be nem lép magába a bővítménybe.
Az új térbe való belépés drámaiságát és izgalmát fokozza a történelmi boltív, amelyet újra kinyitottak és tölgyfával burkoltak. Ez dinamikus belépést biztosít a világos, nyitott térbe a szándékosan sötét folyosóról. A világos és a sötét csodálatos kontrasztja az egész koncepcióban megnyilvánul, leginkább a porcelán burkolaton, amelyet éles réz ejtőcsövek tarkítanak, amelyek kontrasztot alkotnak az eredeti lakás és falazott részletek semleges tónusaival.
A bővítésben helyet kapott az új konyha és étkező, így a főépületben helyet szabadítanak fel további fürdőszoba és mellékhelyiségek kialakítására, funkcionalitást biztosítva az ügyfeleknek. A dizájn egy szögletes vetítést is tartalmaz, amely olvasósarokként szolgál, miközben páratlan kilátást nyújt a környező vidékre. Ez a szögletes elem a hasított ablakokhoz is igazodik, hogy pillanatképet nyújtson a tájról, miközben az ember áthalad a fogadó otthonon.
A nagy, 2,6 méter magas, parasztház stílusú tolóajtók teret nyitnak a táj felé, fényt, hangot, érdeklődést és integrációt hozva a fantasztikus környezetbe. A mészkő teraszok szögletesek, letisztult, finom vonalakat hoznak létre, amelyek kiemelik a bővítmény formáját, és kontrasztot alkotnak a sötétített burkolattal, míg a szerény, parkosított kert saját ülőhelyet és kis magterületet biztosít.
