ZÖLD ÉPÍTÉS HETE szeptember 12-16.Zöld építészet

„Pedig mi időben szóltunk” – a HuGBC elnöke a klímavészhelyzetről és az energetikai válságról

Borka Amellita augusztus 27, 2022

0 4 perc olvasás

A jelenlegi válságok sokkja a társadalom széles rétegeiben hívja fel a figyelmet azokra a fontos témákra, amelyekről a szakemberek már hosszú évtizedek óta beszélnek – az elmúlt hetekben és hónapokban eszkalálódott krízisállapot jól látható előzményekkel alakult ki.

A cikk eredetileg a www.hugbc.hu oldalán jelent meg.

A klíma- és energiavészhelyzet együttes jelenlétére csak rendszerszintű válaszokat adhatunk és konkrét lépéseket tartalmazó cselekvési tervet készíthetünk: a jelen helyzet égető kérdéseiről Barta Zsombor, a HuGBC elnöke írta meg álláspontját.

Energiavészhelyzet, meglepetés nélkül

Az energiavészhelyzet kihirdetésével egyidőben egyre inkább fókuszba került hazánkban is az energiatudatosság és a fenntarthatóság témája, illetve a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség mielőbbi visszaszorítása. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) 2009-es alapítása óta azon dolgozik, hogy a hazai épületállományt és építésgazdaságot fenntarthatóbb pályára terelje, az érdekelt feleket a témában elérhető, naprakész tudással felvértezze, nemzetközi és hazai jó gyakorlatokat mutasson be, és egy olyan szakmai közösséget alkosson, amely az épített környezetünk fenntarthatósági vetületeire piacképes válaszokat és megoldásokat tud adni.

Bár a mostani válságok sorozata (klímaváltozás, világjárvány, háború, ellátási láncok és nyersanyagok problémái, gazdasági recesszió, infláció, folyamatosan emelkedő kibocsátások stb.) nagyon erős és kellemetlen ébresztő sokak számára, ne felejtsük el, hogy a téma fontosságáról hosszú évtizedek óta beszélünk mi szakemberek. Sajnálatos, hogy globális méretű gazdasági problémahalmaz kellett ahhoz, hogy érdemi és széleskörű diskurzus kezdődjön erről. Úgy látszik, hogy addig, amíg nem érezzük közvetlenül a pénztárcánkon a téma komolyságát, hajlamosak vagyunk sok mindent negligálni, illetve konkrét és mélyebbre ható lépéseket elnapolni, vagy csak látszatintézkedésekkel (greenwashing) reagálni.

Égető globális kérdések, de hol keressük a megoldást?

Véleményem szerint a fenntarthatóság rendszerszintű gondolkodást és ennek megfelelően rendszerben kialakított és megvalósítandó megoldásokat igényel. A jelenlegi épületeinkhez kötött energiafogyasztás és -ellátás drasztikus változásai miatt tehát rendszerszintű optimalizálására van szükség, mert az a dilemma is fennáll amellett, hogy meg tudjuk-e fizetni a magas energiaárakat, hogy lesz-e elegendő energiaforrásunk. Bár a jelenlegi diskurzusban egyelőre hátrébb sorolódott a kibocsátások drámai csökkentésének igénye, ne felejtsük el, hogy egy sokkal nagyobb és égetőbb globális kérdéssel állunk szemben, ami a klímaváltozás és az emissziók csökkentése.

Tudjuk azt is, hogy az építőipari szektor direkt és indirekt módon is a legnagyobb karbonkibocsátók közé sorolható. De azt gondolom, hogy ennek megfelelően rengeteg és sokrétű megoldási lehetőség is a rendelkezésünkre áll. Ahhoz, hogy érdemi változásokat eszközölhessünk az építőiparban, az összes érintett félnek és szereplőnek rendszerszintűen együtt kell működnie. A szabályozói oldalon lehetővé kell tenni a fenntartható megoldások széleskörű elterjedését és integrálását, a befektetői oldalnak fel kell ismernie, hogy csak a hosszú távú fenntarthatóság a pénzügyileg is fenntartható megoldás, illetve az épületek használóinak és üzemeltetőinek is integrálniuk kell a mindennapokban a hatékony és tudatos működést.

A fenntartható megoldásoknak kell tehát normává válniuk és a nem-fenntarthatóknak semmilyen módon sem szabad pénzügyileg kifizetődőnek lenniük.

Cselekvési területek és tervek: az egyetlen út a zöld és a fenntartható jövőé

Jelenleg a legnagyobb hangsúly a fosszilis energiahordozóktól való nagymértékű függőségen és az energiahatékonyság növelésén van. A fosszilis tüzelőanyagoktól csak úgy tudunk megszabadulni, ha alternatívákat léptetünk a helyükbe, ez pedig a legkönnyebben alternatív helyi energiatermeléssel valósítható meg. Ismert tény, hogy az épített környezetünkkel kapcsolatos legjelentősebb probléma a természetes területek folyamatos beépítése és burkolása. Fontos észrevenni, hogy jelenleg a nagy kereskedelmi, logisztikai és ipari létesítmények rendelkeznek olyan nagy (és lapos) tetőfelületekkel, amelyek kiválóan alkalmasak napelemek vagy napkollektorok telepítésére. Jelenleg ezek a hatalmas felületek energiatermelés szempontjából teljesen kihasználatlanok, pedig a szabályozói és a tulajdonosi oldal számára együttesen vonzó alternatívává lehetne tenni a helybeni és ezáltal decentralizált megújuló energiatermelést.

De természetesen nem elég az egyébként folyamatosan növekvő energiaigényünket pusztán kiváltani valami mással. Párhuzamosan a drasztikus energiafelhasználás csökkentése és optimalizálása is nagyon fontos feladat. Jellemzően több mint 10-20%-os megtakarítási lehetőségeket lehet eszközölni nagyobb és nem éppen optimálisan üzemelő (kereskedelmi) épületek esetén is. Egyszerűen a napi rutinfolyamatok újragondolásával is rengeteget spórolhatunk; ilyen például az éjszakai díszkivilágítás optimalizálása, csökkentése vagy teljes elhagyása, de akár az otthonunkban a lámpa lekapcsolása is. Mennyiszer tapasztaltuk már, hogy hideg időben az épületek zöme egyszerűen túlfűtött, melegben pedig túlhűtött? Az épületgépészeti rendszerek újra- és finomhangolásával, az energiahatékonyságukat növelő megoldásokkal még igazán sokat lehet spórolni a modernnek mondott épületeknél is.

Mivel azonban rendszerszintű gyakorlatokról beszélünk, természetesen nem állhatunk meg a napi rutinok megváltoztatásánál és az energiahordozók cseréjénél, hanem a tudatosságot, a közép- és hosszútávú gondolkodás elterjedését is fokozni kell.

Minden új építésnél mérlegelendő, hogy valóban szükség van-e arra az új projektre, tényleg szükséges-e a rengeteg erőforrás felemésztése, de ha a válasz ezekre ’igen’, akkor a tervezőknek és a beruházóknak ma már nagyon komplex tudástárház áll a rendelkezésükre, hogy nulla kibocsátású épületeket hozzanak létre. A rendszerszintű gondolkodásmód itt már elengedhetetlen, hisz kezdve a terület kiválasztásával, az épület tájolásával, a külső homlokzatok megtervezésével és az anyaghasználttal már sokat tehetünk azért, hogy a fenntarthatóságot ténylegesen támogassuk és ne csak aktuális trendeket kövessünk.

A rendszerszintű gondolkodásmódról beszélve nem szabad azt a globális célkitűzést sem elfelejtenünk, ami a klímaváltozás ember okozta hatásainak a visszaszorítása miatt fontos. A Párizsi Klímaegyezménynek való folyamatos és fokozatos megfelelés olyan közép- és hosszú távú gondolkodást igényel a piaci szereplők részéről, melyet azonnal el kell kezdeni, különben az ambiciózus célkitűzések nem elérhetőek. Szükség van stratégia megalkotására és annak elemeinek folyamatos mérésére, visszaigazolására. Ehhez számos keretrendszer felhasználható. Az EU Taxonómia például egy olyan fenntarthatósági besorolási rendszer, amelynek a hazai adaptálásában a HuGBC is aktívan részt vesz. Elkezdődött végre az a folyamat, hogy piaci előnyökhöz csak az a projekt juthat, amely hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy megfelel a fenntartható gazdasági tevékenységek definiálásul szolgáló EU Taxonómia követelményeknek.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete ezt a fajta rendszerszintűséget szeretné aktívan támogatni azzal, hogy a tagsága által nagyon széles spektrumú szakmai tudáshálózattal rendelkezik és így fel tud mutatni olyan hatékony megoldási javaslatokat, melyek az építésgazdaságot igazán fenntartható pályára állítják. A jelenlegi válságok halmaza a társadalom széles rétegeiben is felhívja azokra a fontos témákra a figyelmet, melyekről a szakemberek már hosszú évtizedek óta beszélnek – a jelenlegi válság komoly, jól látható előzményekkel alakult ki, az energiahatékonyság drasztikus növelése és a fosszilis tüzelőanyagoktól való mielőbbi elszakadás, illetve a helyben termelt megújuló energiák előtérbe helyezése nem új gondolat.

Az mindenképpen kijelenthető, hogy azok járnak jól, akik eddig is hangsúlyosan odafigyeltek az előbbiekben kiemelt szempontokra, és akik már felismerték, hogy a pénzügyi kockázatok jelentősen csökkenthetőek a közép- és hosszú távú gondolkodással és a fenntarthatóság integrálásával. A jelenlegi helyzet csak még markánsabban kidomborítja ennek fontosságát. És az is kijelenthető, hogy 2022 nyarára egyértelművé vált mindenki számára, hogy nincs más út, csak az alternatív és zöld energia, az energiahatékonyság drasztikus növelése és a fogyasztások visszaszorítása – az élet minden területén.