Szerkezetek, burkolatok és keretek: a faanyag felhasználásának széleskörű módjai az építészetben
A fa az egyik első olyan alapanyag, amelyet az emberiség történetében menedékek építésére használtak. A sokoldalú anyagot, mely a technológia fejlődésével együtt továbbra is az építőipar főszereplője, különböző módokon és pillanatokban használnak fel az építészeti projektekben.
Az emberek a fát először állatbőrökkel és kövekkel kombinálva használták menedékhelyek építésére, hogy megvédjék magukat a természeti elemektől és a ragadozóktól. Ezen technikák ismerete tehát egészen az emberiség kezdetére nyúlik vissza, és az idők során és a technológia innovációjával továbbfejlődött, mindig egy adott földrajzi térhez kötődve. Ahogyan a fa felhasználása is az éghajlattól és a helyben rendelkezésre álló fajoktól függ, úgy a technológiai fejlesztések is helyben alakultak ki.
Hidegebb éghajlatokon történelmileg elterjedtebb a faanyag használata a főszerkezetben, a hőháztartást segítő tehetetlensége miatt, amely segít bent tartani a hőt. A faanyag vágásának és illesztésének olyan helyeken, mint Japán, ősi gyakorlatai vannak, amelyek az ősi tudásból adódóan erőt, stabilitást és védelmet adnak a szerkezetnek. Az építőiparban szerkezeti alkalmazásként azonban fa anyagot az ipari forradalom után az acél és a vasbeton váltotta fel.
Az utóbbi időben az építészetben és belsőépítészetben nagy figyelmet kapott a ‘Shou Sugi Ban’ mely egy japán eredetű, hagyományos fakezelési technika, mely szó szerint „égetett cédrusdeszkát” jelent, utalva a japánok által a szerkezetek és termékek építéséhez leggyakrabban használt fára. Eredetileg főleg kültéren használták, ahol nagyobb szükség volt az anyag védelmére. A ‘Shou Sugi Ban’ alapvetően a fa felületének „kiégetéséből” áll, hogy megóvja azt a légköri hatásoktól, a kedvezőtlen időjárástól, a penésztől és a parazitáktól, de bár egyszerűnek tűnik, ez egy művészeti ágnak számít. Egy ideje, a természetes és ökofenntartható dolgok térhódításával a hagyományos technika erőteljes visszatérésnek örvend, elárasztva a belső tereket is, egyenesen a jövő évi dekorációs trendek élvonalába kerülve.
Napjainkban a faanyag az építés minden szakaszában alkalmazásra kerül; a tartószerkezetekben, a másodlagos szerkezetekben és az állandó szerkezeti elemekben is. A felhasználás sokfélesége a nyersanyag formájában is tükröződik: a faanyag megtalálható természetes (rönk) formában, szerkezeti darabokra vágva, speciális célokra formázva, mint például a keretek, vagy akár a padlók, falak és bútorok befejezésére szolgáló deszkák formájában.
Az alábbiakban megvizsgáljuk a faanyag egyes alkalmazási területeit:
Ideiglenes szerkezetek
Az építés számos szakaszában a faanyagot ideiglenes vagy másodlagos szerkezetekként használják, amelyek a szolgáltatás kialakításának biztosít támogatást, mint például a sablonok a munka első pontjainak kijelölésében, egy szerkezet alátámasztása, vagy akár oszlopok, gerendák vagy födémek zsaluzataként. Ezekben az esetekben a fát általában szabványos méretűre vágják, például lécekre és deszkákra, és szögekkel rögzítik őket. Vannak olyan esetek is, amikor hosszú távú ideiglenes szerkezetekről van szó, például kerítésekről és védőkorlátokról, amelyek az építkezés biztonságát hivatottak szolgálni.
Állandó szerkezet
A fát főszerkezetként is használják, mind természetes formájában, masszív törzsekként, mind pedig keretek és önhordó panelek formájában. Annak ellenére, hogy manapság előtérbe helyezik más anyagok, például acél és beton alkalmazását, a faszerkezetek az utóbbi években nagy technológiai fejlődésen mentek keresztül, olyan innovatív anyagokat eredményezve, mint a ragasztott rétegelt lemezek (több, összeragasztott tömörfa lemezből állnak), amelyekkel egyre magasabb épületek szerkezetét vitelezik ki. Ez a jövő konstruktív rendszerének érdekes lehetőségét tárja elénk. Az általános szerkezetként való alkalmazás mellett a fa az épületet kiegészítő állandó szerkezetként is használható, mint például egy falépcső, vagy a tetőszerkezet.
Építőelemek
A faanyagot széles körben használják az építés speciális elemeihez, például ablakkeretekhez, árnyékoló elemekhez vagy bútorokhoz. Legyen szó ablakokról, ajtókról vagy kapukról, belső vagy külső nyílászárókról, a fa felhasználása leginkább a keretekben mutatkozik meg, mivel ez az anyag osztott és formázott, így különböző mintájú ajtókereteket és ajtólapokat készülhetnek belőle.
Burkolatok
A faanyagot, mint befejező anyagot is alkalmazzák, belső vagy külső falak és felületek burkolására, illetve padlóburkolatként is lehet használni, tömör darabok formájában vagy laminált anyagokkal egybeépítve. A faanyagot burkolatként való alkalmazásánál kulcsfontosságú a megfelelő kezelés, mind az időjárás ellen, mind pedig az esetleges kártevők, például a termeszek ellen.
A faanyag az építőipar egyik legsokoldalúbb építőanyaga, amely szinte minden fázisban és munkarészben szerepet kap, és az egyik legkönnyebben hozzáférhető anyag, az ára, és a gyorsan elsajátítható anyagkezelési technikák miatt. Az olyan anyagok, mint a cement és az acél környezetre gyakorolt hatása miatt a fa felhasználásával készült új technológiák az elmúlt években a magasépítés forradalmának számítottak. A gyártási folyamatokban elért fejlődés alapján a faanyagnak megvan a lehetősége arra, hogy visszaszerezze az építőanyagok fenntarthatóbb alternatívájaként betöltött szerepét.
