A közelmúltban globálisan végbement elmozdulás a wellness, azaz a jólét irányába arra ösztönözte az embereket, hogy a test és az elme együttes megértésével egészségesebb életmódot folytassanak, és ez kiterjed az építészet és a lakberendezés területére is. Világos, hogy az olyan külső tényezők, mint a földrajzi elhelyezkedés, a környezet, a közösség, az anyagi helyzet, valamint a barátokkal és a családdal való kapcsolatok jelentős hatással vannak az egyén egészségi állapotára. Világossá vált azonban, hogy a fizikai és mentális egészség biztosítása nem korlátozódik az egészségügyi létesítményekhez és a szakszerű ellátáshoz való hozzáférésre, hanem az épített környezet minőségével kapcsolatos számos tényező is meghatározza.
Az építészeknek ezzel lehetőségük adódik arra, hogy jobban tervezzenek, és ezáltal segítsenek az embereknek jobb életmódbeli döntéseket hozni. Mit tekintünk tehát jó belsőépítészetnek, és milyen tényezők jellemeznek egy ilyen jó enteriőrt? Ebben a cikkben a tervezésnek ezt az oldalát vizsgáljuk meg, és azt, hogy az építészek hogyan felelnek meg a felhasználók igényeinek a hozzáférhetőség, a demográfiai sokszínűség, a gazdaságosság és a környezetvédelem felismerésével, függetlenül az esztétikától.
A legtöbb esetben azok a terek, amelyek teljesítik a kitűzött céljukat, sikeresnek tekinthetők. Bár úgy tűnhet, hogy a funkcionalitás korlátozza a tervezők kreatív oldalának kibontakozását, ritkán van olyan sikeres belsőépítész, aki ne ismerné fel teljes mértékben, hogy minden térbeli döntésnél biztosítani kell a funkcionalitást – minden térnek célja van, és e cél eléréséhez a teret úgy kell tervezni, hogy az meghatározott funkciókat töltsön be. Mivel azonban az emberek egyre inkább tudatában vannak a jólét, azaz a testi-lelki-szellemi-szellemi jólét fontosságának, és egyre több döntést hoznak a sikeresebb és fenntarthatóbb létezés érdekében, az építészek számára létfontosságúvá vált, hogy holisztikusabb megközelítéssel tervezzenek, és olyan terekkel támogassák az emberi viselkedést, amelyek helyreállítják az elmét, a testet és a szellemet.
Ma az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egészséget nem a betegség hiányaként, hanem „a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapotaként” határozza meg. Bár az idő múlásával változott a meghatározása, az egészség holisztikus aspektusa ma már az általánosan ismert orvosi tényezőkön kívül társadalmi és pszichológiai tényezőket is magában foglal. A nagyobb egyenlőséget és méltányosságot célzó stratégiákat és forrásokat szintén egyre inkább értékelik.
Lényegében a tervezőknek olyan fizikai egészségi paramétereket kell elérni, amelyek a betegségek megelőzéséhez „elég jónak” tekintett referenciaértékre utalnak. Szerencsére az építészet képes megszervezni a felhasználók egymáshoz és a környezethez való viszonyát, interaktív környezetet teremtve a forma, a tér és az anyagok tervezésén keresztül.
A 21. században a jó tervezés elvei mások, és nincsenek olyan univerzális tervezési megoldások, amelyek garantálják az összes egészségügyi paraméter optimalizálását. Úgy vélik azonban, hogy a jóllét fogalma elsősorban két fő elemből áll: a jó közérzetből és a jó működésből. Röviden: a tervezésnek minden szempontból biztosítania kell az egészséget, a kényelmet és a boldogságot.
Fizikai egészség
A térben tartózkodók fizikai egészségének biztosítása érdekében a tervezők először a levegőminőséget, a hő-, vizuális és akusztikai kényelmet, valamint a penész vagy a káros baktériumok elszaporodását megakadályozó anyagokat veszik figyelembe. A „kényelem” fogalmát általában úgy határozzák meg, mint „a környezettel való elégedettséget kifejező lelkiállapot”, legyen az termikus, vizuális vagy auditív.
De ami például egy diák számára fizikailag kényelmesnek vagy egészségesnek számít, az nem feltétlenül ugyanaz egy középkorú munkavállaló számára. Itt jön a képbe a jó, rugalmas és alkalmazkodó tervezés, amely minden felhasználónak megfelel anélkül, hogy kompromisszumot kötne a többi felhasználóval szemben.
A gyermekek számára a tervezők nem mérgező és csúszásmentes anyagokkal, ívelt élekkel, valamint az összes beavatkozást és bútort az ő méretükhöz igazítják. Az idősek számára a belső terek kevés lépcsőt tartalmaznak, könnyű hozzáférést biztosítanak a nyitottabb terekhez, és beépített bútorokkal támogatják a mobilitásukat.
Érzelmi jólét
A jóllét másik eleme az érzelmi jóllét, amely gyakran kéz a kézben jár a fizikai jólléttel. Ezek olyan belső érzések, amelyek boldogságot, pozitivitást, kíváncsiságot, nyugalmat és elkötelezettséget sugároznak, és egy szubjektívebb és pszichológiai környezetben fejlődnek ki. Az érzelmi jólét gyakran a bőséges természetes fény, a természet integrálása, a mérsékelt beltéri hőmérséklet, a kényelmes és ismerős anyagválasztás, valamint az intim és a közös terek közötti kettősség eredménye. Egyes tervezők a Feng Shui elveit is alkalmazzák a holisztikus és kiegyensúlyozott belső élet megteremtése érdekében.
Mentális jólét és termelékenység
A legújabb kutatások összefüggéseket találtak a fizikai kialakítás kulcsfontosságú jellemzői és a jóllét öt módja (Connect-kapcsolódni, Stay Active-aktívnak lenni, Take Notice-figyelni, felismerni, Keep Learning-folyamatosan tanulni, and Give-adni) között, amelyek összefüggésbe hozhatók a termelékenységgel és a pozitív mentális egészséggel. Mindenekelőtt a lakóknak a beltéri környezetük feletti személyes kontroll biztosítása lehetővé teszi számukra, hogy a viselkedésüknek és szokásaiknak megfelelő körülményeket teremtsenek, legyen szó fényről, hőmérsékletről, hangról, térszervezésről vagy természetesnek tűnő anyagokból való építkezésről.
A főként reggel használt, keleti fekvésű területek, például a hálószobák és a konyhák serkentik a cirkadián ritmust, míg a fő családi szobáknak legalább napi két órányi közvetlen napfényt kell kapniuk. A nagy belmagasságú ablakok beépítése biztosítja a napfény jobb eloszlását a helyiségben, és jobb vizuális hozzáférést biztosít a környező tájhoz. A szabályos alvás biztosítása érdekében ajánlott a hálószobákat hatékony sötétítési lehetőségekkel, például hőszigetelt redőnyökkel vagy állítható redőnyökkel felszerelni, amelyek az éjszaka folyamán szellőzést is biztosítanak.
A kereskedelmi belső terekben, különösen a munka- és tanulókörnyezetekben az akusztikai kényelem elengedhetetlen a termelékenységhez. Mivel ezekben a szobákban gyakran sokan tartózkodnak különböző preferenciákkal, a legjobb, ha csendes, félreeső szobákat választunk olvasáshoz vagy tanuláshoz, vagy hangszigetelt szobákat olyan tevékenységekhez, mint a zene vagy a hobbi, hogy ne zavarjunk másokat.
A privát terek mellett érdemes ablakokat vagy tárgyalóhelyiségeket is kialakítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen a kollégákkal való társalgásra. Ha az emberek egy alacsony mennyezetű helyiségben tartózkodnak, hajlamosak inkább az elméleti munkára koncentrálni, míg a nagyobb terek a nagyobb szabadság érzetét keltik, ami automatikusan kreatívabb gondolkodásra készteti az embereket. Ugyanez a megközelítés vonatkozik a bútorokra is. Az ívelt formákat gyakran tekintik kellemesnek: az emberek nagyobb valószínűséggel választják az ívelt berendezési tárgyakat és bútorokat, mint az egyenes vonalakat.
Környezeti jólét
A jelenlegi éghajlati válság sürgősségére való tekintettel különböző stratégiákat vezettek be az éghajlatváltozás elleni küzdelemre az építészet és a formatervezés segítségével, ösztönözve a természettel való interakciót és kellemes környezetet teremtve. Az építési és gyártási folyamatok szénlábnyomának minimalizálására irányuló kulcsfontosságú intézkedés mellett a tervezők tiszteletben tartják a természetet, és hagyják, hogy az organikusan alkalmazkodjon belső tereikhez, biofilikus tervezési elemeket használva, valamint helyi anyagokkal építve és/vagy burkolva a felületeket.
Ez teszi teljessé a „jó belsőépítészet” kiemelkedő pontjait.
