A megsokasodott koordinációs feladatoknak jelentős költségnövelő kihatása van.
Az építési vállalkozások nagy többsége a járványhelyzet melletti munkavégzésre berendezkedett, mindenki a lehető legnagyobb intenzitással szeretne dolgozni.
Az építőipar teljesítőképessége, az ágazat integráló jellege következtében munkát ad a termelési értékláncban lévő anyagipar, szerelvénygyártás, bútoripar, kertészet, fuvarozás és számos további beszállítói körnek. Meghatározott mértékben, átmenetileg vagy tartósan is, munkát tud biztosítani a más területeken munkanélkülivé válók számára.
Jellemzően több új projekt előkészítése lelassult. Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél egyre több olyan eljárás van, ahol nem hirdetnek eredményt, a magánmegrendelői körben pedig vannak előkészített projektek, amit nem indítanak el. Mindezek eredményeként az ágazat rendelésállománya tovább csökken, a múlt év azonos időszakához mérten április elején közelíti a 20%-kal kisebb volument.
Ettől kedvezőtlenebb a helyzet a mélyépítési alágazatban (út-, vasútépítés, infrastruktúra), ahol 25% fölötti a rendelésállomány csökkenése. Továbbra is hangsúlyozni kell, hogy a megrendelői elbizonytalanodás, egyaránt megjelent az állami, önkormányzati, lakossági és egyéb magánmegrendelőknél.
Március és április hónapban ez idáig a megkötött új szerződések volumene a szokásos/várt volumennek mintegy 65-70%át érhette el. Az ágazat megrendelési állománya jelentős kormányzati/önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen csökkenhet. Az ITM javaslati csomagjában szereplő „előrehozott” beruházási csomagot, közlekedési- infrastrukturális és szállodai építési/rekonstrukciós feladatokat minél előbb létesítmény sorosan kellene ismertetni és közbeszerzési eljárásban ajánlatadásra kiírni.
Tovább romlott a vállalkozások likviditási helyzete. A kereskedelmi bankok óvatosabbá váltak, hosszabbodik a finanszírozási és a hitelkérelmek elbírálási ideje.
Az a tapasztalat hogy elsődlegesen az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál sokasodik a befogadott számlák határidőn túli kifizetése.
Továbbra is indokolt, hogy az ÉVOSZ javaslatával kiegészítésre kerüljön a Kormányzat gazdaságvédelmi csomagja, ami az Államkincstár részéről történő gyorsított számlakifizetésekre vonatkozik. A finanszírozási, likviditási helyzet javítása érdekében tett javaslatunk befogadásra került, miszerint az állami, önkormányzati valamint a támogatásban részesült megrendelők részére végzett munkáknál a jelenlegi 25%-ról, 50%-ra emelkedett a kifizethető előleg mértéke.
Egy hete már jeleztük, hogy a külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) jellemzően hazautazott. Ezekkel a relációkkal a határmenti, 30 km mélységű munkába átjárás lehetősége továbbra sem működik.
Pontosított külgazdasági-kormányközi megállapodásokra lenne sürgősséggel szükség. Ezen munkavállalók visszajövetele továbbra is bizonytalan.
A Nyugat-Európából hazatért szakmunkások és mérnökök önkéntes, két hetes karantén lejártát követően egyre nagyobb mértékben vállalnak itthon munkát, számuk több százra tehető.
A mikró- és kisvállalkozói körnek jellemzően rövidebb átfutási idejű munkájuk van, amit befejezve nehezebben tudnak újabb szerződéseket kötni a magánmegrendelői, lakossági körben, ezért megjelent a munkaerő-elbocsátás. Egyenlőre más építési vállalkozásoknál minden munkahelyét elvesztő kolléga munkát talál!
2020. január–április között az építőipari cégek 5–8% közötti anyagár-emelkedést tapasztaltak.
Ettől lényegesen magasabb árnövekedés van az import termékeknél, ami elsődlegesen a Ft/EURO árfolyam változásából fakad. Az árfolyam jelentős változásából adódó plusz költségek nem férnek bele a szerződésben vállalt árakba.
Az állami, önkormányzati (közösségi) megrendeléseknél és a támogatott magánmegrendeléseknél ismételten javasoljuk, hogy a 2020. március 31. előtt megkötött támogatási és vállalkozási szerződéseknél az import termékek költségének elszámolása számlával igazoltan, a beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen.
Az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy meghatározott körben fennmarad az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5%-os ÁFA alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kérjük bevezetni. Szeretnénk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a települések fejlesztési és szabályozási terveiben barnaövezetek vannak jogszerűen feltüntetve. Ezen belül léteznek a szakirodalomban és a szakmai nyelvezetben használt rozsdaövezetek. Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében a rozsdaövezet jogszabályi definiálására, meghatározására szükség van a kedvezményes ÁFA alkalmazásával összefüggésben.
Mivel a rozsdaövezetben lévő területek nagy többségénél telekalakítási eljárásra, övezeti átsorolásra, környezetvédelmi kármentesítésekre van szükség és mindezekkel együttesen műszaki és üzleti tervek készítésére, hosszas előkészítő folyamatokra lehet szükség. Ezeket a folyamatokat a lakásépítés lendületben tartása és a biztos megrendelések érdekében úgy lehet lerövidíteni, ha a szokásos földhivatali, szakhatósági, önkormányzati általános ügyintézés rendjéből kiemelésre kerül, gyorsított eljárás kerül kidolgozásra és bevezetésre.
A járványhelyzet miatt számos létesítménynél szerződésmódosítások válhatnak szükségessé. Jó esetben erre sor is kerül, azonban a szerződött felek közötti viták megszaporodása is várható.
Ezért különös jelentőséggel bír, hogy a viták tárgyszerű rendezéséhez igénybe vehető Teljesítésigazoló Szakértői Szervezet (TSZSZ) működése megerősítésre kerüljön szakmailag és pénzügyileg egyaránt.
