A jó építészet klasszikusai: Modern lakásépítés az Egyesült Államokban 1930-1960 között
A modern építészet megteremtése az Egyesült Államokban nagymértékben támaszkodott az európai építészek munkáira, akiknek munkái meghatározták a modern élet alapvető feltevéseit és elképzeléseit. Ezeket az építészeti pilléreket áthelyezték, majd adaptálták az amerikai területre, a területi, társadalmi-kulturális és gazdasági feltételeknek megfelelő egyedi jellemzőket hozva magukkal.
A jó építészet az, amely modellként szolgál az építészet általános tudományágában rejlő problémák megoldásához. Ezért van az, hogy néhány ma „klasszikusnak” tekintett hivatkozás a jó építészeti gyakorlat példája, amelyet más építészek sajátítottak el, akik átvették a megfelelő és szükséges elemeket a kontextusnak megfelelő eredmény eléréséhez. Ugyanakkor ezek a művek maguk is referenciaként szolgálnak a jövő nemzedékei számára. A klasszikus építészeti alkotások még évekkel megépítésük után is időtlenek maradnak anélkül, hogy elveszítenék értelmüket. Ezáltal a kortárs amerikai szabványok példaértékű alkotásaivá válnak.
Ebben a cikkünkben a lakhatást mint a modern mozgalom alapvető programját elemezzük, mind egyéni, mind kollektív szinten. Az európai viták és az amerikai produkció közötti átmenet érdekel bennünket. Különösen a hazai szféra új definíciója ad innovatív megoldásokat a térbeliség és az anyagfeltárás terén. A világos, rugalmas alaprajzok használata, a díszítőelemek dekonstrukciója, valamint a magánélet és az intimitás újszerű viszonya csak néhány a 20. század végi munkásság jellemző elemei közül. Ez az időszak egybeesik az Egyesült Államok legmodernebb gyártási időszakával, azaz 1930-1960. Íme néhány meghatározott projekt a korszakból:
Modernista ház da Rua Santa Cruz / Gregori Warchavchik
