Építés kenderből. Fikció, vagy a jövő valósága?
Épületek kenderből? Egyesek számára ez úgy hangzik, mint egy fikció, azonban ez valójában egy újabb alkalmazási területe ennek a kivételes növénynek, amely óriási potenciállal rendelkezik.
Legtöbben a kenderbetonról, a kenderből és építőmészből készült építőanyagról ismerjük, az utóbbi években egyre nagyobb érdeklődés övezi a kender és mész keverékének a faszerkezetek kitöltéseként történő felhasználását. Ez nem ok nélkül van így, hiszen a világ szinte minden iparágban környezetbarátabb megoldásokat keres a klímaválsággal szemben, a kenderbeton pedig mindenekelőtt 100%-ban biológiailag lebomlik.
A kenderbeton egészségügyi előnyei csak a kezdete a kender épületek előnyeinek hosszú listájának. Negatív szénlábnyoma van, amely közvetlenül abból adódik, hogy a növény növekedése során nagy mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg a légkörből. Bár a mész termelése során felszabadul némi CO2, ez nem haladja meg a növények által a teljes tenyészidő alatt felvett mennyiséget.
Ezenkívül egy kész kenderbeton épület évtizedeken keresztül továbbra is elnyeli a CO2-t a légkörből. Az épületen belüli életkörülményeket javító (télen meleg, nyáron hűvös) és energiaköltség-megtakarítást eredményező rendkívüli hőszigetelése mellett a kenderbeton magas hangszigetelési paraméterekkel rendelkezik.
További előnye, hogy a kenderbeton gyakorlatilag nem gyúlékony és rugalmas, így alkalmas földrengésveszélyes területeken történő építkezésre. Az anyag magas lúgossága miatt rendkívül ellenáll a penésznek és a penésznek is, amelyek jelentős problémák a lengyel építőiparban.
A cikk eredetileg a www.kp.hu weboldalon jelent meg. Kattints ide a folytatásért!