Az expók, világbajnokságok és más időszakosan megrendezett nagyszabású rendezvények sokszor ésszerűtlenül használják ki az erőforrásokat. Megrendezésükre stadionokat, hatalmas pavilonokat és csarnokokat építenek, melyek nagy részének nincs jövője az esemény után. A Zaha Hadid Architecture erre válaszolva most egy moduláris szétszedhető épületrészekből álló projektet adott be az Odesa Expo 2023 pályázatára.
A nemzetközileg elismert Zaha Hadid Architecture által az Odesa világkiállítási pályázathoz javasolt mesterterv magját moduláris elemek alkotják, amely a résztvevő nemzeteknek egy alkatrészkészletet kínálna saját pavilonjaik felépítéséhez. Az Ukrajna 2030-as világkiállítási pályázatához készített mesterterv négy nagy központi pavilonból áll, amelyek 80 000 négyzetméternyi kiállítóteret biztosítanának az esemény számára. Az expó végeztével ezeket az expó helyszínén – a Khadzhibey torkolatnál, Ódézsa történelmi óvárosától 20 percre található Hádzsbej torkolatnál – egy új konferenciaközpont mellett vásárok és rendezvények megtartására használnák.
A Zaha Hadid Architects tervei szerint a moduláris nemzeti pavilonok lehetővé tennék, hogy minden ország “egyénileg értelmezze újra az Expo 2030 átfogó témáját az ország egyedi kulturális kifejezésmódján keresztül”. A moduláris elemek mindegyike a pavilon 1600 négyzetméteres alapterületének mintegy 25 százalékát tenné ki, és különböző más moduláris elemekkel kombinálható lenne. Az országok egy digitális konfigurátor segítségével választhatnák ki a modulokat és tervezhetnék meg pavilonjaikat.
A Zaha Hadid Architects szerint a homlokzatokat a “lehető legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással” tervezik meg a különböző lehetőségek közül. Az expó területén egy fő sugárút fut végig, amely összeköti az összes expóterületet. A nemzeti pavilonok a sugárúttól délre helyezkednének el, míg északon, a Khadzhibey torkolatánál egy tengerparti “ökopark” lenne. A fő sugárút mindkét végén a látogatók, a személyzet és a résztvevők számára szolgáltatások, szálláshelyek és logisztikai szolgáltatások lennének.
Az Odesa Expo 2030 tervezésekor “az örökséget tartották szem előtt”, és ez lenne az első világkiállítás, amelynek Kelet-Európa adna otthont. A nemzeti pavilonokat később lebontanák, és Ukrajna-szerte polgári épületekként használnák, vagy a résztvevő országok hazavinnék őket. A modulokat kifejezetten úgy tervezték, hogy felférjenek a közeli Fekete-tengeren, Azovi-tengeren és a Dnyipro folyón közlekedő uszályokra. A fennmaradó épületeket – a konferenciaközpontot és a központi pavilonokat – körülvevő területet a vizes élőhelyek helyreállítása révén “visszaadják a természetnek”.
Ukrajnát súlyosan érintette a háború, amely akkor kezdődött, amikor Oroszország február 24-én megszállta az országot. Azóta az orosz ágyúzás számos kulturális szempontból jelentős épületet lerombolt és megrongált, a válság pedig emberek millióit tette földönfutóvá.
Bár az építészstúdió nem említette az Ukrajnában zajló háborút, azt mondta, hogy a mesterterv célja a beton felhasználásának minimalizálása “a Dél-Ukrajnában található sérült és lebontott épületekből származó újrahasznosított anyagok felhasználásával”. Az összes tetőn fotovoltaikát helyeznének el, és az Expo 2030 mikrohálózatot szélerőművekkel kötnék össze, amelyek az expó számára szükséges energiát biztosítanák, de a helyi közösség számára is megújuló energiát termelnének. Nagyszeben egyike annak a négy városnak, amelyek versenyben vannak az Expo 2030-ért, a dél-koreai Busan, az olaszországi Róma és a szaúd-arábiai Rijád mellett, amelyek szintén pályázatot nyújtottak be az esemény megrendezésére. A döntést, hogy melyik város nyer, 2023 novemberében jelentik be.
A legutóbbi világkiállítás a dubaji Expo 2020 volt, amelyet a koronavírus világjárvány miatt elhalasztott 2021-ben rendeztek meg. Az eseményen számos, ismert építészek által tervezett pavilon szerepelt, köztük a Grimshaw Architects által tervezett Fenntarthatósági pavilon, amelyet “felesleges kibocsátása” miatt kritizáltak.
