Hőszigetek a városban: hogyan formálja a beépítés a mikroklímát
A globális hőmérséklet-emelkedés hatására a világ városai egyre inkább „érezik a hőt” – szó szerint.
A városi területek általában jóval melegebbek a környező vidéki tájaknál, ezt a jelenséget hívjuk „városi hősziget” effektusnak. Ennek oka, hogy a beton, az aszfalt és más mesterséges felületek elnyelik és tárolják a nap energiáját, miközben a magas épületek gátolják a természetes légmozgást, így csökken a hűtő hatás.
Ennek következményeként magasabb hőmérsékletek alakulnak ki, amelyek növelik az energiafogyasztást, a légszennyezést és a közegészségügyi kockázatokat. A városi hőszigetek egyik leglátványosabb következménye a légkondicionálás fokozott igénye, ami tovább növeli az energiafelhasználást és a szén-dioxid-kibocsátást.
A leginkább veszélyeztetett csoportok, például az idősek és a gyerekek, különösen érzékenyek a hőhullámokra, amelyek megnövelik a hővel összefüggő megbetegedések és halálozások számát. Még a kisebb városi tervezési hibák, például az árnyék hiánya vagy a sötét, hőt elnyelő felületek, is jelentősen felerősíthetik a problémát. A cikk eredetileg a www.kp.hu weboldalon jelent meg. Kattints ide a folytatásért!
