A terrakotta forradalma New York építészetében
New York város látképe tükrözi a régió történelmi kapcsolatát az építészeti innovációval és stílussal. A város épített környezetét díszítő számos anyag között a terrakotta különleges helyet foglal el.
Az agyagalapú anyag a 19. század végétől az 1920-as évekig az épületek kiemelkedő jellemzője volt, majd rövid időre hanyatlásnak esett. Jelenleg a kortárs formatervezésben újjáéledőben van.
A terrakotta újbóli megjelenése a New York-i építészeti tájképben a város építészeti örökségének tiszteletére szolgál, miközben a fenntartható anyagok felhasználásának irányába mutató mozgalom élére áll. A terrakotta használata először az 1870-es években terjedt el New Yorkban.
Az anyag kettős előnye – esztétikai sokoldalúság és funkcionális tartósság – nagyban hozzájárult a vonzerejéhez. Az építészek és az építészek egyaránt nagyra értékelték az anyag formálhatóságát, mivel lehetővé tette a bonyolult díszítőformázást, hogy megfeleljen az ebben az időszakban uralkodó különböző stílusok követelményeinek. Ezenkívül tűzálló tulajdonságai optimális anyaggá tették egy olyan városban, ahol többször pusztító tűzvész pusztított.
A cikk eredetileg a www.kp.hu weboldalon jelent meg. Kattints ide a folytatásért!